NITROX MERÜLÉSEK

Aki hozzájut külföldi búvárirodalomhoz, az már bizonyára találkozott a “Technical Diving” büvös fogalmával.

Mit is takar a fogalom? A technical diving – amelyet technikai, vagy müszaki búvárkodásnak lehetne fordítani – elsösorban azokat a merüléseket jelenti, amelyekhez a normál sürített levegötöl eltérö gázkeveréket használnak. Ennek aztán különféle “minösített esetei” vannak, mint például a különbözö speciális, ún. “újralégzö“ vagy “visszaforgató” készülékek használata, illetve részben a barlangi merülések. A barlangi merülések azért tartozhatnak ide, mert – föleg Észak- és Közép-Amerikában – sok olyan barlang található, amelynek a hossza, ill. mélysége nem teszi lehetövé a “hagyományos” technikával történö feltárást, s ilyenkor elötérbe kerülnek az imént említett kevertgázas újralégzö készülékek.

A technikai merülések világa egyértelmüen a Nitrox-szal kezdödik, s most induló sorozatunkban ebbe az izgalmas világba szeretnénk egy kis betekintést nyújtani.

Mi is a Nitrox? Tulajdonképpen nitroxnak nevezünk minden olyan gázelegyet, amely nitrogénböl és oxigénböl áll, így tágabb értelemben maga a levegö is nitrox (21% O2 / 79% N2). Búvárszempontból azonban csak a 21%-nál több oxigént tartalmazó keverékeknek van jelentösége, innen származik a teljes angol elnevezés is: Enriched Air Nitrox – szabadon: dúsított nitrox - rövidítve: EANx. Ez a rövidítés vált a nitrox legelterjedtebb jelölésévé, s a konkrét keverék esetében az x-et egy szám helyettesíti, ami az oxigén százalékos részarányára utal. A 32% oxigént (és így 68% nitrogént) tartalmazó nitrox szabványos jelzése tehát: EAN32.

Miröl van szó tulajdonképpen? A búvárkodásban korlátaink jelentös része a nitrogénböl ered. Egyfelöl a növekvö mélységben fokozódó narkotikus hatás, másfelöl a nitrogén dekompresszió szab merüléseinknek mélység-, illetve idöbeli határt. Kézenfekvönek tünik tehát az ötlet: csökkentsük le a merülögázban a nitrogén arányát. Ehhez azonban valami mással kell pótolni az elvett nitrogént.

Azt, hogy mi legyen az a gáz, amellyel a nitrogén egy részét “lecseréljük”, az egyéb (búvártechnikai) megfontolásokon túl alapvetöen gazdasági és élettani szempontok befolyásolják. A legolcsóbb megoldást az oxigén kínálja, így – ha más szempontok ennek nem mondanak ellent – dúsított nitrox kerül a palackba. A nitrox lényege tehát nem az emelt oxigénhányad, hanem a csökkentett nitrogénhányad.

Az eredmény egy olyan gázkeverék, melynek alacsonyabb nitrogén tartalma miatt a búvár szervezete a merülés során végig kisebb nitrogén parciális nyomásnak (ppN2) van kitéve, mint sürített levegö használata esetében. Ez azt jelenti, hogy dekompresszió szempontjából a merülés egy sekélyebb sürített levegös merülésnek felel meg, tehát meghosszabbodik a dekompresszió mentesen lenn tölthetö idö, illetve ha mégis deko megállót kell tartanunk, annak ideje rövidebb lesz.

 

Az elözö részben láttuk, hogyan nyújtja meg a nitrox az ún. no-deko idöt.

Összehasonlításként álljon itt néhány adat. A deko megálló nélkül eltölthetö maximális idö az IANTD (Bühlmann) sürített levegös táblázata alapján 17m-en 51 perc, 24m-en 25 perc. Ugyanezek az idök EAN32 esetében 75 ill. 35 perc, EAN36 esetében 125 ill. 51 perc. (lásd ábra)

További haszon még, hogy a szervezetben a merülés után visszamaradt nitrogén mennyisége is kisebb, ami nem csak a következö merülésünkre lesz jótékony hatással, hanem lerövidíti a repülés elötti kötelezö várakozás idejét is.

Ami a narkotikus hatást illeti, eltérnek a vélemények. Kézenfekvö volna az a feltételezés, hogy ha kisebb a nitrogén parciális nyomása, akkor enyhébb a narkotikus hatás is, azonban a legújabb kutatások ezt nem látszanak igazolni. Szakemberek úgy vélik, hogy a narkotikus hatás csökkenése azért nem mutatható ki, mert az oxigén is okoz narkózist, s így a teljes gázkeverék eredö (együttes) narkotikus hatása nem változik számottevöen.

A dekompressziós elönyök azonban önmagukban is olyan jelentösek, hogy nyugodtan kimondhatjuk: a 15-50 méteres sávban az ideális merülögáz a nitrox!

Már megszokhattuk azonban, hogy a világ egy kicsit bonyolultabb, mint elsö ránézésre látszik, és nincs ez másként a nitrox esetében sem. A csökkentett nitrogénhányadból kétségtelenül rendkívüli elönyök származnak ugyan, ezt azonban nem adják ingyen. A következö részben bemutatjuk az érem másik oldalát is.

Szóval lássuk most az érem másik oldalát! Míg az elönyök a csökkentett nitrogénhányadból fakadnak, addig a problémák forrása a magasabb oxigén tartalom. Igen, az oxigén, amely a földi élet alapja, a búvár egyik legkönyörtelenebb ellensége is lehet.

Valamilyen szinten minden alapfokú búvártanfolyamon elhangzik (el kellene hangoznia), hogy “nagy mélységben az oxigén toxikussá válik”. Nos, hogy egy alapfokú tanfolyamon ezt nem szükséges tovább részletezni, az pusztán azért van, mert ezek a tanfolyamok nem arra a “nagy mélység”-re készítik fel a búvárokat, ahol ennek jelentösége lehetne. Sajnos szomorú tapasztalat, hogy nagyon sokan felkészületlenül, kellö ismeretek hiányában, egyfajta tévesen értelmezett versenyszellemtöl hajtva törekednek az egyre mélyebb merülésekre és jelentösen túllépik azt a határt, amire a sport célú oktatási rendszerek felkészítik öket. Öket külön kérem, hogy a következö bekezdést figyelmesen olvassák el és vegyék komolyan.

Az oxigén toxikus hatása régóta ismert, mégis nagyon sokáig nagyon keveset tudtunk róla. Az ezzel kapcsolatos kutatások elsösorban a National Oceanic and Atmospheric Administration (NOAA) berkein belül, az amerikai haditengerészet érdekeltsége révén folytak. Mára már tudjuk, hogy az oxigén mérgezés dózis jellegü, hogy a dózis nagysága függ az oxigén parciális nyomásától és viszonylag pontosan ismerjük azt is, hogy hogyan tudjuk azt is, hogy az epilepsziás rohamhoz hasonló, izomrángásokkal, görccsel, hallás és látászavarokkal járó oxigénmérgezés bekövetkezésének az esetek túlnyomó többségében nincs semmilyen elöjele és tudjuk azt is, hogy a sikeres mentés majdnem lehetetlen. Mindezen ismeretek birtokában a legtöbb búvárszervezet nem javasolja az 1,4 atm O2 parciális nyomás túllépését a merülés során, de abszolút határként, még elöre nem látható események bekövetkezése esetében sem enged meg senki (még a U.S. Navy sem!) 1,6 atmoszféránál magasabb oxigén parciális nyomást. Kedves búvártársaim, az 1,4 atm ppO2 sürített levegö használata esetében 56 méteres mélységnél lép fel!

Lássuk mi a helyzet a nitrox esetében! Pl. EAN32, azaz 32 % oxigént tartalmazó nitrox esetében a ppO2=1.4 atm határ 33 méternél van. Mit jelent mindez? Elöször is azt, hogy a nitrox NEM MÉLYMERÜLÖ GÁZ! Másodszor, a nitrox búvárnak a merülést nem csak a nitrogén szempontból (dekompresszió) kell megterveznie, hanem oxigéndózist is kell számolnia, és a tervet szigorúan be kell tartania. A nitrox búvár legfontosabb erényei kö9zé tartozik a fegyelmezettség.

Rendkívül fontos, hogy a nitrox búvár egészen biztos legyen az általa használt gázkeverék összetételében, hisz a számítások során bármely irányú tévedés végzetes lehet. Ha ugyanis a keverék több oxigént tartalmaz a feltételezettnél, akkor a számítottnál kisebb mélységben jelentkezik az oxigénmérgezés, ha pedig kevesebbet (azaz több nitrogént), akkor pedig a búvár dekompresszió szempontjából számítja el magát, s az eredmény könnyen súlyos dekompresszós betegség lehet. Ezért minden búvárnak személyesen kell ellenöriznie a keverék összetételét. Az ellenörzés Oxigén Analizátor segítségével történik, ilyen készülékkel minden nitrox-töltö állomás rendelkezik.

Látható, hogy a nitrox-szal merülö búvárnak magas felkészültséggel kell rendelkeznie, s ezt csak speciális nitrox tanfolyamokon szerezheti meg. Egy ilyen tanfolyamon a résztvevöknek meg kell tanulniuk a merüléstervezést nitrogén és oxigén szempontjából is, valamint el kell sajátítaniuk a gázanalízis fortélyait. Megismerkednek a speciális nitrox felszereléssel, az alapvetö gázkeverési eljárásokkal és a biztonsági elöírásokkal. A tanfolyamnak tartalmaznia kell két nitrox merülést is, hogy a búvárok megtanulják és begyakorolják a nitrox-szal kapcsolatos eljárásokat.

Az oxigén azonban további problémák forrása is. Ismeretes, hogy a nagykoncentrációjú oxigén bizonyos anyagokkal érintkezve spontán belobbanást, söt a legtöbb esetben robbanást idézhet elö. Különösen igaz ez mindenfajta szénhidrogénre. Ennek következtében a nitrox-hoz használt felszerelésre néhány spe­ci­ális szabály vonatkozik.

Különbséget kell tennünk a maximum 40 %, illetve annál több oxigént tartalmazó nitrox keverékek között, mert 40%-ot nem meghaladó oxigénkoncentráció ebböl a szempontból biztonságosnak tekinthetö, robbanásveszélyt az ennél dúsabb keverékek jelentenek. Éppen ez az egyik oka annak, hogy a sportbúvár szervezetek (CMAS, NAUI, PADI, SSI) nitrox tanfolyamai csak eddig a határig terjednek.

Mit jelent mindez a felszerelésre vonatkozóan? Elöször is azt, hogy felszerelésünk azon darabjait, amelyek soha nincsenek kitéve 40 %-nál több oxigénnek, általában módosítás nélkül használhatjuk nitrox-hoz is. Ilyenek a reduktor, beleértve a nyomásméröt is, és a mellény. Feltétlenül tartsuk be azonban a gyártó elöírásait! Sok gyártó forgalmaz például speciális nitrox reduktorokat, amelyek akár 100% oxigénhez is használhatóak, s szervizelési, jogi, felelösségi, no és persze marketing okok miatt ilyenkor gyakran tiltják “normál” reduktoraik használatát nitrox-hoz. Tény, hogy bizonyos alkatrészek – például tömítések, o-gyürük – nitrox-szal érintkezve gyorsabban öregednek, s valóban indokolt lehet a gyakoribb szerviz.

Azt is tudnunk kell azonban, hogy hiába vásárol valaki drága pénzen 100 % oxigénhez is alkalmas nitrox reduktort magának, az elsö alkalommal, amikor azt normál kompresszorból származó levegövel használja, a reduktor a levegöben lévö olajpárától elveszíti “szüzes-ségét”, azaz oxigéntisztaságát, s nem használható tovább 40 % fölötti keverékkel.

Itt meg kell állnunk egy pillanatra, hogy néhány fogalmat meghatározzunk. Oxigéntisztának nevezünk egy felszerelést, ha nem tartalmaz oxigénnel összeférhetetlen szennyezödést. Oxigén kompatibilis egy dolog akkor, ha a benne felhasznált alkatrészek közül mindegyik megfér az oxigénnel. Oxigénszervizeltnek akkor nevezünk valamit, ha oxigén kompatibilis és egyben oxigéntiszta is. A boltban vásárolt nitrox reduktor (vagy legalábbis egy részük) oxigén kompatibilis, mert nem használnak bennük gumi vagy szilikon tömítéseket, olajat, stb. Oxigéntiszták is, mert nem tartalmaznak például szénhidrogén lerakódásokat. A normál kompresszorokból származó levegö azonban nem oxigéntiszta, mert a kenésre használt olajból egy kevés pára mindig megtalálható benne. Ha a reduktort levegövel szeretnénk használni, de meg szeretnénk örizni oxigéntisztaságát, akkor oxigén kompatibilis kompresszort kell használnunk.

Nos, nézzük mi a helyzet a palackkal. Hiába használunk egy palackot mindig 40 % alatti nitrox-szal, a parciális nyomásokon alapuló keverés ill. töltés során van olyan fázis, amikor a szelepen tiszta oxigén áramlik át, és átmenetileg a palack belsejében is jóval 40% fölötti oxigénkoncentráció léphet fel. Éppen ezért az így töltött palackoknak minden esetben oxigénszervizeltnek kell lennie! Természetesen egy normál kompresszorral való töltés során a palack azonnal elveszíti oxigéntisztaságát. Ne próbáljunk oxigént nor­mál kompresszorral megfejelve nitroxot barkácsolni, vagy elötte kössünk egy nagy összegü életbiztosítást. Ügyeljünk, hogy a biztosítás ne zárja ki a szakszerütlen munkavégzésböl eredö halálesetet. Célszerü felelösségbiztosítást is kötni, hogy a romeltakarítás és az épület helyreállításának költségeit ne családunknak kelljen fizetnie.

A nitrox palackot egyezményes jelzésekkel is el kell látni, nehogy egy járatlan búvár levegöpalackkal tévessze össze. Így aztán az a helyzet, hogy levegövel ill. nitrox-szal végrehajtott merüléseinkhez külön palackot kell használnunk. Szerencsére azonban ott, ahol nitroxot töltenek többnyire nitrox palack bérletére is lehetöség van.

A nitrox palack egyezményes jelölése a palackon körbefutó 10 cm széles zöld csík, melyben sárga betükkel “NITROX” vagy “ENRICHED AIR” felirat olvasható. A zöld csíkot alul és felül 2,5 cm széles sárga sáv szegélyezi, ami elhagyható, ha a palack eleve sárga. Lennie kell még a palackon egy írható/törölhetö összetétel matricának is, melyen a gázanalízist végzö személy (azaz maga a búvár, aki merülni fog a nitrox-szal) feltünteti a mért oxigénhányadot, az ebböl számított maximális üzemi mélységet és a dátumot. A palacknak rendelkeznie kell valamilyen egyedi azonosító jellel is (pl. sorozatszám), hogy szállítás közben ne keveredjen össze más nitrox palackokkal.

Természetesen, mint minden merülést, a nitrox merülést is meg kell tervezni, azonban az eltérö oxigéntartalom miatt más számokkal dolgozunk. Lehetöségünk van normál sürített levegös táblázatot is használni, ekkor természetesen nem lesz hosszabb a merülési idönk, de a szokásosnál alacsonyabb nitrogéntartalom miatt kisebb lesz a dekompressziós betegség kockázata. Egy másik megoldás a nitrogén parciális nyomásból kiindulva átszámítani a levegös táblázat számait nitroxra, ezt minden nitrox búvár megtanulja a tanfolyamon. Vannak azonban kimondottan nitroxra kidolgozott táblázatok is, ezek használata már megkímél minket a számolgatástól. A legjobb megoldás azonban kétséget kizáróan a nitrox komputer használata. Ma már több gyártó is kínálja komputereinek nitrox változatát. Ezeken be lehet állítani a keverék összetételét, s a komputer elvégzi a megfelelö átszámításokat. Söt, a komolyabb modellek még az oxigénterhelés alakulását is figyelemmel kísérik a merülés során, valamint jelzik a búvárnak az elöre beállított oxigén parciális nyomás túllépését. A nitrox komputerek teszik lehetövé igazán a nitrox nyújtotta elönyök teljes kiaknázását.

A nitrox komoly dolog, ezért azokon a töltöállomásokon, ahol képzett – nitrox igazolvánnyal rendelkezö – nitrox bú-várok palackjait megtöltik, minden palack töltéséröl, illetve a gáz analíziséröl jegyzökönyvet vesznek fel. Ebben szintén szerepel a mért oxigénhányad, a számított max. üzemi mélység, a dátum, s ezeken felül a mérést végzö személy neve és a mérés idöpontja. Kerüljük azokat a helyeket, ahol ezekre nem fordítanak kellö gondot.

Mindent összevetve nyugodtan kimondhatjuk: a jövö a nitroxé. A világot járva egyre több búvárbázissal találkozunk, ahol lehetöség van nitrox töltésre és merülésre. A magyar búvárok által szívesen látogatott helyek közül ide tartozik a Vörös-tenger és az Adria is, de ma már itthon is van lehetöség nitrox tanfolyamra és töltésre. Igaz ugyan, hogy a nitrox ára magasabb a levegönél, de mivel a gáz ára csak kis részét képezi a merülés teljes költségeinek, összességében a különbség nem túl nagy. S ha a merülés költségeit elosztjuk a merüléssel tölthetö percek számával, akkor világossá válik, hogy a hosszabb merülési idök révén a nitrox egyértelmüen gazdaságosabb. (S akkor még nem is beszéltünk a nagyobb biztonságról...)

Zárszóul álljon itt egy pólóról ellesett idézet:

“Ha ismernéd a nitroxot, te is azzal merülnél”

Ocean Diving Club
Hungary
Budapest 1026 Endrődi S u. 54/a
Mobil: 36-70-256-8604
email: oceandiving@freemail.hu
max: (5Mb)
http://ocean.fw.hu