Hírek és érdekességek - a nagyvilágból.


MALDÍV-szigetek az utolsó búvárparadicsom

Magyar búvárok a Maldív-szigeteken? Igen, egyre többet utaznak el a Hans Hass professzor által a világ három legnagyobb víz alatti csodájának tartott hely egyikére. A sors különös játéka folytán április elején kituzhettük volna a magyar zászlót Ellaidhoo szigetére (Ari Atoll), ugyanis a Kék Manta Bt. által szervezett, a szegedi Manta és az ürömi Kékség Búvárklub tagjainak részvételével zajló fotós-videós búvárexpedícióval egyidejuleg egy másik, foleg székesfehérvári búvárokból álló csoport is érkezett a szigetre.

Maldív-szigetek, aki ezt a nevet hallja és egy kicsit is beleszerelmesedett a víz alatti világba, annak gyorsabban kezd verni a szíve, és mindjárt egy kókuszpálmafás, fehér korall homokkal borított trópusi sziget partján képzeli magát teljes felszerelésben, merülésre készen. 13 fos búvárexpedíciónk tagjai naponta többször is átélhették ezt a felejthetetlen élményt, amely hatására a hazaérkezés után 1 héttel sem igazán sikerült átállni, és a félbehagyott napi munkával törodni.
Nézzük mi is okozta ezt a teljes lelki nyugalmat, a hétköznapok stresszeit kirekeszto állapotot.

Az Indiai-óceán közepén - messze a civilizált világ ártalmaitól - található a Maldív szigetcsoport, amely az Egyenlíton túlnyúló, közel 1200, a tengerbol alig kiemelkedo, sík, kókuszpálmaerdok borította korallszigetbol áll, legmagasabb pontja 24 m.
Ellaidhoo szigete 70 km-re fekszik a fovárostól, Male-tól, kb. 15 perc alatt körbesétálható, egyik legszebb és búvárkodás szempontjából legjobb, legoptimálisabb hely a Maldív-szigetek közül.
Az 1600-as évektol mohamedán vallásra áttért köztársaság területére szigorúan tilos bevinni alkoholt. A speciális átvilágító készülék ki is mutatta készleteinket. Elkobozták az üvegeket (inkább ajánljuk a muanyag flakonokat), melyeket a kedves turista hazainduláskor visszakap a reptéren.
Mivel expedíciónk célja a Maldív-szigetek és Ellaidhoo csodálatos és egzotikus felszíni és tenger alatti világának fotós-videós dokumentálása, és egy két részes természetfilmben való bemutatása volt, csak néhány szóban írnék a látottakról, hiszen a képek, filmek segítségével szavak helyett sokkal hitelesebben lesz bemutatható ez a mesevilág - a szobáink falán szaladgáló gekkók, a fákon sütkérezo gyíkok, a dús vegetációval körülvett bungalow-tól néhány lépésre lévo lagúnában úszkáló cápabébik, a körkörös házi-reef 2-3 méteres vizében, valamint a langusztákat, alvó rájákat rejto üregekkel, kisebb barlangokkal teli 25-35 méteres függoleges falakkal körülvett, a gyakran tükörsima, a kék éggel egybeolvadó óceánból smaragd bástyaként kiemelkedo Ellaidhoo szigetének csodálatosan kék és tiszta vizében élo korallok, trópusi halak változatos sokasága, a teknosök és a cápák, a ritkaságszámba meno cetcápa és gitárhal (cáparája), a 28 m-en a házironcsba kapaszkodó, az eros áramlásban "lengedezo" búvárok - egyszóval az igazi búvárparadicsom.

Néhány adat és fontosabb információ azoknak akik a leírtak után máris indulnának:

Útvonal: 1. Budapest - Bécs - Male; 2. Budapest - Zürich (Amsterdam) - Colombo - Male (hosszabb, de olcsóbb)

Szállás: 2 vagy 3 ágyas európai szintu, ventilátoros bungalow-ban, étkezés félpanzió vagy teljes ellátás. Minden bungalow-hoz nagy fürdoszoba tartozik tusolóval (csak hideg víz van).
Merülési költségek: pl.: 2x6 nap Non-Limit 720 DM, 1 nap merülés 45 USD
Hajóbérlés: 10 USD/fo/alkalom (cápás hely 40 percre a szigettol)
Filmelohívás helyben: 12 USD/db, 5 db-nál 9 USD/db
Készpénz - Visa - Mastercard bankkártyát lehet használni a szigeten, de ajánlatos USD-t vinni.
Klíma áprilisban: napi átlaghomérséklet: 28 °C, vízhomérséklet: 31 °C, esos napok száma: 5 (hirtelen jön és megy az eso, ill. a vihar), relatív páratartalom 74 %
Elektromosáram: 220 V (a generátor zaja nem zavaró, néha áramkimaradás lehetséges)
CMAS (VIT), PADI, NAUI rendszer. DIN/INT csatlakozás a 11/14 literes palackokon. Bérelheto komplett felszerelés, búvárkomputer, víz alatti kamera, lámpa.
Újralégzo- és NITROX-készülékes tanfolyam és merülési lehetoség.

Pontosan kitöltött merülési naplót és búvárigazolványt vinni kell. 12 hónaposnál nem régebbi orvosi igazolás kell.
Non-Limit merülés: A biztonsági eloírások keretein belül nappal és éjjel annyi merülés lehet, amennyit akar. A legkisebb minosítés a CMAS*, PADI/NAUI Open Water és/vagy bizonyított, nyilvántartott 30 merülés 18 hónapon belül.
Bandos szigetén dekompressziós kamra speciálisan kiképzett búvárorvosokkal áll rendelkezésre (a kezelésért fizetni kell, ha nem tagja a DAN-nak).

dr. Szendrei Gábor

<-vissza


Apropó - CURACAO
Mondják, hogy a napfény szigete. Mások állítják, hogy a búvárok paradicsoma. A hivatalos szakvélemény bizonygatja: CURACAO a szerelem szigete. Az igazság az, hogy ez a piciny föld a napfény, a búvárkodás és a szerelem szigete egyben. Senki sem tévedett.

A repülögép leszáll hajnal 4 órakor, a Nyugati-pályaudvarnál kisebb területen. A turisták nem gyözik átkapkodni a hosszú nadrág és a pulóver egyvelegét a 30 C°-os melegnek megfelelö öltözetre.

Az országba belépni egyszerü (vízum nem kell), a hivatalnokok arca sugározza az elsö üdvözletet, amit a reptér kijáratánál egy táblán is észrevehetünk: "BON BINI in the lovers island" (Üdvözlünk Téged a szerelmesek szigetén). Csodálatos fogadtatás, csodálatos folytatás.

De elöbb lássuk, hol is vagyunk:
CURACAO a Karib-tenger legdélebben fekvö kis szigete, a Holland Antil-lákhoz tartozik. Venezuela partjaitól kb. 70 km-re elhelyezkedö, 60 km hosszú, 11 km széles terület. Az Arawak indiánok ösi földje, akiket a spanyol hódítás (1499-ben), majd a holland gyarmatosítás (1634-ben) végleg elüzött innen. A helyi nyelv a PAPIAMENTO + az angol + a holland + a spanyol. Klímája trópusi, vízhömérséklet 26 C°, átlaghömérséklet 35 C°. Fövárosa WILLEMSTAD.

Lássuk a folytatást...
A magyar csapat autóba ült és körbejárta a szigetet, 16 búvárközpontot és sok-sok szálláslehetöséget fedeztek fel. Szavazatuk alapján állíthatom, hogy a legszebb rész a sziget nyugati végén található, WESTPUNT névre hallgat, és a búvárok számára minden igényt kielégít. Gyönyörü, csendes, delfinek és teknösök kukkolására rendkívül alkalmas. A szállás egy parti sziklára épített apartman, ahol a naplemente és a tenger együtt mondanak jó éjt az itt lakóknak. Merülni a sziget minden pontjáról engedély nélkül lehet. A partról elérhetök a korallfalak, néhány barlang, söt még hajóroncs is. Már pár méteres mélységben is láthatsz 3-4 méteres korallokat, trópusi halak sokaságát, barrakudát és sok-sok teknöst. Mivel a víz nagyon meleg, még neoprén ruhát sem kéne magadra eröszakolnod. (Nagyon sokan merülnek így.) Az egyetlen ok amiért mégis érdemes felöltöznöd, hogy a korallokban könnyen megsértheted magad. Akárhányszor merülsz, mindig láthatsz valami újat. Ha van búvárigazolványod, akár azt is megteheted, hogy három bérelt palackot magadhoz ragadsz és ott merülsz ahol akarsz.

Ha pedig aznap nem vágysz több víz alatti kalandra, a felszín is ezernyi csodával vár: Nemzeti Park öserdei jelleggel, szabadon rohangáló 1-2 méteres leguánokkal, rikoltozó papagájcsapatokkal. A fövárosba invitál egy tengeri akvárium, vidéken megtekintheted a holland gyarmati idöszak eredeti állapotban pompázó villáit, múzeumait (a "Landhuis"-okat). Egyszóval a vízben és a szárazföldön is rálelsz a gyönyörre.

Kinek van hát igaza? - Napfény? - Búvárkodás? - Szerelem?
Mindenkinek! Curacao e három tényezö összegyúrt egyvelege.
Ha tehát napfényre vágysz, gyere el ide, mert meleg van és magánéleted is rendbe jön. Ha pedig szerelmes vagy, ... akkor tényleg vidd el szerelmedet e szigetre, mert többet ér, mint a jegygyürü...
A magyar csapat mindhárom pontot teljesítette. Aki nem hiszi, járjon utána...

Adatok: Az ajánlatott útvonal: Budapest - Amsterdam - Curacao

Idö: Magyar idö - 5 óra

Pénznem: Curacao-i Gulden (vagy USD)

Szomszédos szigetek: Aruba, Bonaire

Sör ára: 2-4 USD

<-vissza


GALAPAGOS
a négy búvárszentély egyike

Ausztrália GREAT BARRIER REEF-je, MALDIV ATOLL-jai, a VÖRÖS-TENGER KORALL KERTJEI és a GALAPAGOS szigetcsoport világhírü, hihetetlenül gazdag és egyedi állatvilágáról ismert búvárparadicsoma képezik a búvárok négy búvárszentélyét.

Sok gyönyörü búvár helyszín van a világon, de ezek területben, pompájukban mind elmaradnak a fent említett négy helyszíntöl. Látványosságban is csak ismétlésük az elözöeknek.

Mindezek között Galapagos mégis egyedinek számít, mert itt a több millió éves vulkánok lábainál együtt úszhatsz az embertöl való félelmet nem ismerö különbözö fajú fókákkal, szemtöl szembe lebeghetsz egy trópusi pingvinnel, merülhetsz teknössel és óriás halakkal, az áramlásban együtt repülhetsz egy aranyrája rajjal, de még mantával is és nem kell cápalesre menni, mert három fajta cápa is körözhet feletted. Két merülés között parti sétán kukkolhatod a turisták kedvencét, a bohócos kék vagy piros lábú és maszkos szulát (Booby), ahogyan fészkét rakja, eteti fiókáit. Gyönyörködhetsz a galapagosi albatroszok násztáncában vagy ellesheted hogyan vadászik a galapagosi keselyü. Megfigyelheted hogyan csoszog át egy óriás, 200 kg-os teknös a kaktuszok között, mialatt lávaszikláról lávasziklára lépegetve, sürün lábad alá nézve próbálod elkerülni, hogy el ne taposd a sütkérezö leguánokat (iguan). A környezö cserjékben a színpompás madarak megengedik, hogy közvetlen közelröl felejthetetlen felvételeket készíts. A mozgókép mívelöit a flamingók tánca és helyenként a sziklákon megtörö, tíz méternél is magasabbra szökö hullámok fogják transzba ejteni. Itt a növények is nagyobbak, a kaktuszokból fák nönek, elérhetik a 6 m feletti magasságot is. Az ismert halak 2-2,5-szer nagyobbak mint a Vörös-tengeren, mivel az itt található áramlások miatt a tenger táplálékban nagyon gazdag, a galapagosi szigetvilág egész területe nemzeti park, a halászat-vadászat szigorúan tilos. Az élövilág úgy a vízben mint a parton egyenesen fenomenális! A táj kopár, vulkanikus és kisértetiesen gyönyörü! Talán van akinek ez csúnya? De végül is, egy galapagosi út a vadont és élövilágot kedvelöknek, nem pedig a sütkérezni vágyóknak való.

A galapagosi szigetvilágot véletlenül 1535-ben fedezte fel Tomas de Berlanga, Panama püspöke, mialatt Panamából Peruba hajózva eltért az útiránytól. A püspök felfedezését jelentette V. Károly spanyol királynak, mely jelentésben említést tett az óriás "galapago"-ról (teknös), melyröl a szigetek a nevüket kapták.

Több mint három évszázadon keresztül a sziget kalózok, fókavadászok, bálnavadászok bázisaként szolgált. A szigetek védett kikötési lehetöséget, tüzifát és vizet biztosítottak, valamint friss élelmet az óriás teknösök formájában, akiket ezrével fogtak be és a hajók rakodóterébe halmoztak. A teknösök több mint egy évig is életben maradtak, friss húsként szolgálva a hajósoknak, hosszú tengeri utazásaikon.

Galapagos leghíresebb látogatója Charles Darwin volt, aki 1835-ben érkezett a szigetekre, éppen 300 évvel a panamai püspök után. Darwin mindössze 5 hétig maradt, jegyzeteket és a vadvilágból gyüjteményeket készítve, melyek fontos alapul szolgáltak evolúciós elméletéhez.

Galapagos szigetvilága 1932-töl tartozik Ecuadorhoz és 1959-ben nyilvánították nemzeti parkká. A szervezett túrizmus az 1960-as évek végén kezdödött. Jelenleg évente 60-70 000 turista látogatja meg, ebböl kb. 6-8.000 búvár.

Földrajzából
Galapagos a Csendes-óceánban található vulkanikus szigetcsoport. A legközelebbi szárazföld a majdnem 1000 km-re fekvö Ecuador és a kb. 1100 km-re észak-keleten lévö Costa Rica. A szigetvilág alapterülete 7882 km2, melynek közel felét az Isla Isabela teszi ki, mely a szigetvilág legnagyobb szigete. Galapagos 13 fö szigetböl áll (ezek alapterülete 14-4588 km2 között mozog), 6 kis sziget (alapterületük 1-5 km2 között) és egy sor szikla-szigetecskéböl, melyek közül csak néhány kapott nevet. Az összes sziget egy kb. 50.000 km2-nyi területen szóródik szét az óceánban. Galapagos legmagasabb pontja a Wolf vulkán, az Isabella szigeten (1707 m).

A legtöbb sziget 2-3 névvel is bír. A legkorábbi térképek úgy spanyol, mint angol elnevezést tartalmaznak, míg az ecuadori kormány 1892-ben hivatalos névvel is ellátta a szigeteket. Így egy szigetnek lehet spanyol, angol és hivatalos elnevezése. Az útikönyvekben leggyakoribb a hivatalos elnevezés.

A ma látható szigetek közül a legrégibb kb. 4-5 millió évvel ezelött keletkezett, víz alatti vulkánikus kitörések következtében emelkedett az óceán felszínére (a szigetek soha nem kapcsolódtak a szárazföldhöz). Galapagos nagyon aktív vulkanikus terület; több mint 50 kitörést jegyeztek fel az 1535-ös felfedezés óta. A legutolsó kitörés a Cerro Azul vulkán egyik kráteréböl történt 1998. október elején. A szigetek alakulása ma is folyamatos.

Galapagos megközelítése
Legcélszerübbek a szervezett utak, mivel hajót, szállodát és merülést a helyszínen csak drágábban tudod lekötni, valamint probléma lehet az, hogy akkor éppen nincs szabad hajó.

Ismert légitársaság gépei járnak: a KLM és az Air France.
A repülöjegy ára kb. 790,- USD oda-vissza.

Merülési lehetöségek
A Galapagos szigetvilág partjait öt irányból mossák az áramlások, közöttük a legismertebb a Humboldt áramlás, amely a Déli-sarktól planktonokban gazdag, de hideg vizet hoz. Ezért néhol jelentösen csökken a látótávolság (átlag látótávolság 10-15 m).

A hideg-meleg légáramlat is igen nagy hatással van a szigetekre. A legismertebb az El Nino, amely a panamai öbölböl indul és emiatt nagyobb hullámzásokra is kell számítani.

A legkellemesebb búvár idöszak, figyelembe véve az idöjárást és a látogatottságot, október közepétöl november végéig. Ez elöszezon.

A száraz idöszak július-december. Föszezon június-augusztus, illetve december-január. Novemberben a levegö hömérséklete átlag 23±3°C, dél körül 26±2°C, éjjel 22±2°C, a víz hömérséklete a felszínen 22±1°C, 20 m mélyen 20±1°C, hideg áramlásban 20 m mélyen 19±2°C. A sekély öblökben a víz rendszerint 27°C, ideális sznorkelezésre, ahol ugyancsak lehet cápával, leguánnal, fókával, teknössel és halrajokkal úszni. Csapadék 50 mm alatt.

Merülés hajóról
Legcélszerübb hajóról merülni és a kabint már Magyarországról lefoglalni. Galapagoson a hajóról való merülés szafari jellegü, olcsóbb mint a partról.
A szigetcsoport hajóflottája kb. 80, külföldiek (általában USA) vagy belföldiek által üzemletett hajókból áll. A hajók minöségben és árban négy kategóriára oszlanak:
Luxus Class (föleg külföldiek kezében 820-870 USD/8 nap; First Class 720-780 USD,
Tourist Class 600-680 USD,
Economy Class 520-570 USD/8 nap/fö

A Galapagosra érkezöt, Baltra szigetén várja az utazási iroda képviselöje és a bérelt hajó búvár-biológus vezetöje. Útlevél kezeléskor 100 USD nemzeti park belépöt kell fizetni a külföldi turistának (1998-ban).

Általában 5-8-11/12 napos hajóutakat szerveznek az irodák (4-7-10/11 éjszaka). Az 5 napos programnál az effektív merülési nap három és fél nap (bontásban: érkezési napon check diving 5-6 méteren, 10-60 perc között, a második és harmadik napon normál két merülés. Lehet éjszakai merülést is kérni (olcsóbb itthonról lekötni). Negyedik napon egy vagy két sekély merülés korán reggel és délelött. A 8 napos programnál a merülés 6 és fél nap, stb.

Minden napra elö van irányozva egy vagy általában két Landvisit (szigetlátogatás) a búvárvezetövel, aki egyben biológia vizsgával rendelkezö vezetö is, és a sziget állat- és növényvilágáról ad információt, angol vagy spanyol nyelven. Idöben ez 1-2 óra. A hajóról mindig csónakkal viszik az utasokat a partra (figyelem: "wet landing" = vizes landolás, szükséges egy keménytalpú búvárcipö vagy tornacipö, mellyel nem sajnálsz vízbe lépni. A hajón való tartózkodáshoz kötelezö egy pár tiszta, szárazcipö vagy papucs!).
Merülés partról

Az általános tapasztalatokkal szemben Galapagoson a partról való merülés csak bázison keresztül lehetséges. A bázisoknak gyors, kis hajóik vannak a jó búvárhelyek megközelítésére. Ezekkel a kis hajókkal Landvisit nem lehetséges! A bázisok nagyon magasan tartják szolgáltatásaik árát (függetlenül attól viszünk-e magunkkal komplett felszerelést vagy sem).

Bázis árak:

5 csillagos - 110 USD/nap teljes felszereléssel
4 csillagos - 100 USD/nap teljes felszereléssel
éjszakai merülés 75 USD/merülés
napi két, három merülés - alku szerint

Búvárfelszerelés: a szokványos. A helyi hatóságok nem támasztanak semmi elöírást. Célszerü a komputer legalább páronként és az oktopusz. Zseblámpa (a hajóra, villanyoltás után!). Ruha - általában 7 mm-es, de kevésbé fázóknak elég az 5 mm-es. Keménytalpú csizma, mert így a Landvisit-en is jól fel lehet használni, ha szigetlátogatásoknál a csónakból "vizes" ki-beszállás van.

Öltözködés: hajós utaknak megfelelöen. Nappal rövidnadrág, T-shirt, papucs (csak a hajón való használatra). Este tréningruha, 1 melegebb pulóver. A visszarepülésig ez mindenkinek elég.

Fizetési eszköz: Sucres (1 USD = 6500 sucres, 1998. október) vagy dollár.
Célszerü Quitoban még érkezéskor legalább 100 USD-t beváltani. A három Porto Ayora-i szállodában és nagyobb üzletekben lehet dollárral fizetni (amely a legelfogadottabb fizetési eszköz).
Százötven évvel ezelött, a Galapagos szigetek segítettek Darwinnak, hogy felismerje az élövilág fejlödési folyamatát és megalkossa evolúciós elméletét. Ez az elmélet hírnevet adott Galapagosnak és jelképe lett a természet feletti szellemi uralmunknak.
Mi búvárok így megtalálhattuk Földünk egyik leggazdagabb és legcsodálatosabb víz alatti állatvilágát, és nyugodtan mondhatjuk, ezzel Galapagos zarándokhellyé vált.

Kaiser Zsuzsanna , Lövey István

<-vissza



"A TILTOTT SZIGET"
Fernando de Noronha, Brazília

"Az Atlanti Óceán Galapagosa" és még jó néhány jelzövel illethetjük Brazília 21 szigetecskéböl álló szövetségi területét, mely szigetcsoport a nevét a köztük legnagyobb szigettöl a Fernando de Noronha (ejtsd: noronya) kapta. A Galapagoshoz hasonlóan a szigetcsoport közel Dél-Amerikához, az egyenlítö táján fekszik, de nem a Csendes-, hanem az Atlanti Óceánban. Ismertebb társánál zöldebb és állatvilága hasonlóan gazdag úgy a szárazföldön, mint a víz alatt. Az egész szigetcsoport nemzeti park.

A nagy sziget körül - úgy gyakorlott, mint kezdö búvárnak - 10 engedélyezett "top" merülö hely van, de ez csak töredéke a számtalan lehetöségnek. "Engedélyezett", mert a sziget körül néhány tevékenység, így a turista létesítmények építése szigorúan tiltott, ugyanígy a halászat és más víz alatti aktivitás is korlátozva van annak érdekében, hogy a természet egyensúlya érintetlen maradjon. Az 50 m-es látótávolsággal és páratlan élövilággal Noronha Brazília és a világ utolsó búvárparadicsoma.

A nyílt óceánban, egy 4000 m magas vulkán aktivitása által létrejött sziget víz alatti része tükörképe a felszín szikláinak, csúcsainak és barlangjainak. A változatos víz alatti táj kiváló búvóhelyet ad 14 fajta cápának, láthatunk itt teknöst, ráját, néha mantát is, delfint, valamint 10 korall fajtában gyönyörködhetünk.

Búvárkodásra alkalmas idöszak (nyugodt tenger) márciustól november közepéig. A legajánlatosabb bázisnak 4 búvárhajója közül az egyik különösen kiválóan felszerelt és kényelmes a búvárkodásra. Ideális 5 merülési napot, 10 nappali és 2 éjszakai merüléssel tervezni. Jóminöségü és modern felszerelés bérelhetö, de célszerü vinni a sajátot is. A 3 mm-es ruha elegendö. Két merülés 43 USD, felszerelés nélkül (súlyok, palack).

Technikai vagy gyakorlott, Nitrox vizsgával rendelkezö búvároknak lehetöségük van három napos, 20-30-40 m-es "bemelegítö" merülés után, Trimix keverékkel bemerülni egy hatalmas, 15 éve elsüllyedt hadihajó roncsot 44 és 62 m között, valamint egy 16-25 m (max. 35 m) hosszú, 6 m magas barlangrendszert, 80-100 m-en.
A szigeten egyidöben 420 turista tartózkodhat. Az elszállásolás egyszerü, csakis családoknál, ún. Pousada-kban, fürdöszobával, reggelivel. Bérelhetö jeep és buggy. Átlaghömérséklet 25 C, vízhömérséklet 25-27 C.
Noronhát a portugálok fedezték fel 500 évvel ezelött, és úgy vélték, hogy a valóságos Atlantiszt találták meg. Az évszázadok során volt eröd, meteorológiai állomás, börtön, katonai támaszpont, jelenleg pedig a búvárparadicsom. Bár nem könnyen megközelíthetö hely ahhoz, hogy megszokott búvárhelyünkké váljék, de mégis megéri a hosszú utat megtenni. Itt nincs tömeg, nincs sietség, a látnivaló pedig lenyügözö. Fernando de Noronha-n a víz alatti kaland elkerülhetetlen.
Kaiser Zsuzsanna Lövey István

<-vissza


Did You Belize?!

Egy kis magyar társaság elindult Mexikóba. Pontosabban New Orlans-ba, az évente megrendezésre kerülö búvár szakkiállításra, a DEMA-Showra. És mivel itthonról szemlélve New Orlans-tól csak egy ugrás Mexikó, hát miért ne látogassanak el oda is?
A végeredmény pedig: Belize.
Azelött nem is nagyon hallottunk róla. Az összes információ talán csak az volt, hogy ez valami kávészerü finom ital, amit a repülögépen elöszeretettel szopogattunk. Aztán a DEMA-n kiderült, hogy a BAYLEIS nevü ital és BELIZE között óriási különbségek fedezhetök föl. Egy biztos: mindkettö nagyon kellemes.

BELIZE egy piciny állam Mexikó, Guatemala és Honduras között. Na és persze a legkellemesebb szomszéd: a Karib tenger. Az ország nagyon hasonlít Mexikóra - öserdök, Maya kultúra, gyönyörü folyók, barlangok, vízesések, tipikus karibi tengerpart.
Csak mindez egy kisebb területre zsúfolva. Az alaphangulatot rögtön megalapozza a legföbb helyi közlekedési eszköz - a kisrepülögépek - használat.

A fövárosból (Belize City) ugyanis a legegyszerübben ilyen jármüvekkel érhetjük el San Pedrot, ahonnan a legkönnyebben közelíthetjük meg az ország elött végighúzódó 300 km hosszú korallzátonyt.
San Pedroban végre - a sok röpködés után - hosszú idöre biztos talajt érezhetünk a lábunk alatt, mivel sem tömegközlekedés, sem autó nem áll rendelkezésünkre. Marad hát a lábunk, ami azért nem oly nagy hátrány, gyalogosan ugyanis max. 10 perc alatt megtalálható akár a legtávolabbi forró hangulatú bár is.
Persze merülni jöttünk, felejtsük most el az éjszakát. Gyönyörü reggelen ringatózik elöttünk a gyönyörü tenger, melynek mélyén rejtözködik egy gyönyörü korallzátony.
Földünk egyik leghosszabb egybefüggö szirtje, néhol 1000 m alá zuhanó mélységgel.
A Karibra jellemzö élövilág mellett együtt merülhetünk néhány ritkasággal, mint például óriáscápa. Egész évben összefuthatunk velük, de a helyiek bizonygatják: várjuk meg május elsö teliholdját, akkor pattanjunk csónakba és vágtassunk a szírt irányába. Garantáltan randevúzhatunk 10-20 óriáscápával merülésenként… Májust nem tudtuk megvárni… A másik kuriózum a Lamantin (Tengeri Tehén). Pár éve már csak néhány példány éldegélt itt, amikor is a helyiek védelmükbe vették öket, és ma már több száz Lamantin unatkozza itt végig boldog életét… Esténként a már emlegetett bárok hangulatát tanulmányozva néhány Bayleis és helyi rum koktél után persze felszínre tört a híres - hírhedt magyar virtus, melynek legföbb jelei a -"Holnap végre menjünk egy igazi cápás helyre merülni!" - felkiáltások. Helyi kíséröink ezt megelégelve egyszer csak ráálltak: rendben van. Ha kihevertük az éjszakát, délben elindulhatunk arra a területre, ahol a legvadabb cápafajták a legvéresebb vadászatokat üzik tonhalakra (és rutintalan búvárokra) - Hurrá! Végre! Micsoda lehetöség!!!
Másnap, ahogy tisztult az égbolt, úgy tisztult a társaság ítélöképessége is.
Végeredmény: meglátogattuk a Lamantinokat…
Sok magyar búvár látogatta meg Egyiptomban a Blue Hole-t. Belize-nek is van egy egészen különös (misztikus) Blue Hole-ja. Kizárólag hajóval lehet megközelíteni, 300 m átméröjü, szabályos kör alakú, a semmibe veszö kék lyuk.
Indián kísérönk 40 m mélyen szigorú szemeinek villámlásával láthatatlan max. mélységi határt szab, majd kisebb barlangokba, átjárókba vezet a 3-4 m hosszan lenyúló cseppkövek mellett. A varázslat közben azon töprengünk, vajon ez a "dolog" így valaha száraz barlang lehetett, vagy UFÓ-k leszállópályája, vagy egy mesebeli király elvarázsolt vára. Ha a technikánk és tudásunk megengedné ezeknek utána járnánk…
Páratlan élményt nyújt a közelben lévö Hole Chan víz alatti Nemzeti Park. A környékre jellemzö 10-30 m mélyen húzódó kanyonokban hatalmas ráják, murénák, békés cápák és a környék összes halfajtája várja, hogy a búvárok újabb csodát láthassanak.
Ha Belize-ben járunk, a szárazföld felfedezését sem szabad elszalasztanunk. A terület nagy része öserdö. Bejárhatjuk lovon, dzsipekkel, vagy akár indián kenukkal.
A folyótúrán krokodilok, kígyók, majmok, leguánok és ritka madárfajták kíváncsi szemei elött halad el csónakunk.
Az ország nagy része földünk legnagyobb jaguár rezervátuma. Meglátogathatunk száraz barlangokat, 300 m magas vízesést, öserdöbe költöztetett gyógyszergyárat. És mivel volt még néhány napunk, a jópár felfedezett Maya piramis közül is bejártunk néhányat.
Habár társaságunk a víz alatti világ felfedezéséért indult, a felszínen látottak is igazolták a helyiek szójátékát:
DID YOU BELIZE?! (Did you belire-böl, szabad stílusban)
Hát mi nem hittük volna, most viszont már tudjuk…

1-2 infó

<-vissza


Egy 120 méter mély merülés avagy a Britanic meglátogatása
(avagy miért tiltják a mélymerülést, hiszen mások is müvelik)


A világ egyik legnagyobb luxus utasszállító hajója a Britannic a White Star hajózási társaság megrendelésére készült a Harland and Wolff mühelyeiben. 1914 februárjában bocsátották vízre és az érvényes angol törvények alapján az Admiralitás mint kórházhajót azonnal hadrendbe is állította. 625 fönyi hajózási és 500 fö egészségügyi személyzettel. Utasszállításra sohasem használták. Nem volt szerencsés hajó. Gallipoli csatában sérült katonákat szállító útja során az U-73 jelzésü német tengeralattjáró által telepített aknára futott 1916. november 21-én. Rekordgyorsasággal, mindössze 55 perc alatt süllyedt el, háromszor olyan gyorsan, mint gigantikus társa a Titanic. A gyors süllyedés az egyik legnagyobb rejtély, amely a mai napig körülveszi a hajót. A Titanic elsüllyedése után a hajóépítö mérnökök a biztonság növelése érdekében egyes helyeken Britannic külsö héját dupla fallal látták el és a vízhatlan rekeszek magasságát növelték. Úgy látszik hiába.

A merülés

(A csoport vezetöje: Nick Hope, a Britannic 98 expedíció)
A Britannic 120 méter mélyen fekszik. A merülés során keverékgázokat használtak. Kötél mentén süllyedés, emelkedés bár a látás 50 m körüli volt. A négy merülöböl 3 búvár hagyományos légzöautomatákat használt, míg egy Atlantis újralégzövel merült. A roncson történö mozgás során Aquazepp tipusú scootert használtak.

A merüléshez használt gázkeverékek:
A fenéken használt gáz heliar (helium + levegö); trimix 9/57 (9 % oxigén, 57 % hélium, 34 % nitrogén), így az ekvivalens nitrogénmélység (END*) 45 méter és az oxigén parciális nyomása 1,6 bar volt 119 méter mélységben. Ezen légzögázt a búvár a hátára csatolt kettös, 15/20 literes készülékben vitte magával. Használat: 120 és 60 méter között. 60 méternél légzögáz csere 17/19 helair (17 % oxigén, 19 % hélium, 64 % nitrogén) 33 méterig, ismét csere nitrox 40-re 33 méter és 15 méter között. Mindkét légzögázt tartalmazó palackot a búvár angolozva (maga elött, oldalán) vitte magával. A következö légzögáz 12 méteren nitrox 70 keverék a kötélre függesztve, 12 és 6 méter között dekompresszióra. 3 méteren tiszta oxigén légzése, minden 25 perc után 5 perc nitrox 40 légzése az oxigén mérgezés elkerülésére (CNS).

Megjegyzés:
6 méteren a tiszta oxigén használatát fokozottan veszélyesnek ítélték, ezért nem használták. Az elsö dekompressziós megállókat 84 (!) és 72 (!) méteren tartottak a microbuborékoknak a véráramban történö kiválásának elkerülésére. A fenékidöt 14 percre tervezték (dekompressziós szinteket és idöket biztonsági megfontolásból nem közöltek). A fenékidö minden egyes perccel való esetleges túllépése 15 perc dekompressziós idö növekedést vont volna maga után. Természetesen a felszínen rendelkezésre állt dekompressziós kamra. A merülök szárazruhát viseltek és SCUBAPRO G500 légzöautomatákat használtak.

Ilyen egyszerü a recept:
Vegyél egy nitrox 40 keveréket és merülj 30 méterre. Utána 17/19 helair/trimix keverékkel folytasd a merülést 60 méterig, utána 9/57 trimix-szel merülj a fenékig 119 méterre. A 14 perc fenékidö után emelkedj 84 és 72 méterre egy kis dekompresszióra, majd 60 méteren cserélj légzöautomatát 17/19 trimixre. 33 méteren nitrox 40 a következö légzögáz, kezdödhet a dekompresszió. Nem baj, csak 12 méteren kell lecsatolnod a 17/19 trimix készüléket, a kötélen lévö nitrox 70 készüléket magadra venned. Ez már jó 12 és 6 méter között, hiszen 3 méteren tiszta oxigént használsz, igaz 25 percenként 5 percre váltasz a rendületlenül a magaddal cipelt nitrox 40-re. Ehhez már csak apróságok kellenek, ilyenek mint dekompressziós szintek és idök tervezése, légzögáz mennyiség meghatározás, megfelelö felszerelés no és egy kis képzettség, úgymint: Advanced deep air diver, Trimix diver, Technical nitrox diver, Rebreather diver képzettség.

<-vissza


Fajsivatagok az óceánban?

Sehol máshol, csak a világtengerek legsebezhetőbb korallzátonyai körzetében élnek még azok a mikroorganizmusok, amelyek fennmaradását az emberi tevékenységek környezetkárosító hatásai a leginkább fenyegetik. E körzetekről készítettek nemrég (a természetvédelem gyakorlatában első ízben) listát a Yorki Egyetem biológusai.

A brit biológusok a legsebezhetőbb élőhelyek feltérképezése érdekében 3235 különböző halfaj, korall, csiga és tengeri rák előfordulási helyeiről készítettek nyilvántartást, amelyből kiszűrtek 18 olyan helyet, ahol másutt már nem is található fajok élnek. Ezekből választottak ki aztán tízet, amelyeknél túlhalászás és erőteljesen folytatott korallgyűjtés, a tengervíz felmelegedése és/vagy a tengerágy elmosódása jelent az adott ritka élőlények számára közvetlen fenyegetést.

E vészjelzés a következő körzetekre vonatkozik: a Fülöp-szigetek; a Gui-neai-öböl (Afrika nyugati partvidéke közelében); a Szunda-szigetek Indonéziában; a déli Mascarene-szigetek az Indiai-óceánban; Dél-Afrika keleti partjainak vizei; az Indiai-óceán északi része; Dél-Japán vizei; Tajvan és Dél-Kína; a Zöld-foki-szigetek Nyugat-Afrikánál; a Karib-tenger nyugati része; a Vörös-tenger és az Ádeni-öböl.Bár a felsorolt körzetek a világtengerek területének alig kéttized százalékát képezik, a korallokat kedvelő legsebezhetőbb, illetve kipusztulás fenyegette fajok 36 százaléka csak itt él. Márpedig korábbi kutatások során már megállapították, hogy ha egy faj elterjedése területi szempontból ennyire behatárolt, az érintett populáció nagy valószínűséggel kipusztul.Ami a védelmi intézkedéseket illeti, egyes körzetekben ehhez elég lehet például a halászat minimálisra csökkentése is - feltéve, hogy nem szegénység sújtotta vidékről van adott esetben szó.

<-vissza


Haldoklik a Holt-tenger

A Holt-tenger vízszintjének az utóbbi években tapasztalható drámai csökkenése arra késztette Jordániát, hogy lépéseket tegyen a sós vízű tó veszélyeztetett élővilágának megmentése érdekében.

Az ammani kormány újjá akarja éleszteni az Izraellel kezdett hasonló témájú korábbi együttműködést. A Föld felszínének legmélyebb pontján fekvő Holt-tenger vízszintje - jordániai adatok szerint - évente egy méterrel csökken. Ez a jelenség már 20 éve megfigyelhető - mondja Szafir Alem, az illetékes jordániai hatóság főnöke.Ha a vízszint ilyen sebességgel apad tovább, 50 év múlva eltűnik a Holt-tenger, egyedülálló ökorendszerével együtt - figyelmeztet Alem, hozzáfűzve, hogy a Holt-tenger nem csak a környező országoké, hanem az egész emberiség öröksége.Eddig Jordánia a Világbankhoz vagy az amerikai kormányhoz hasonló közvetítőkön keresett az ügyben nem hivatalos kapcsolatot Izraellel.Amir Weiszbrod, Izrael ammani nagykövetségének szóvivője megerősítette, hogy néhány hónap óta "új kapcsolatok" jöttek létre a két ország között ebben a kérdésben. Előtérbe került egy korábban anyagi okok miatt félretett tízéves terv felújítása. Az elgondolás értelmében csatornán és vezetéken keresztül juttatnák a vizet a Vörös-tengerből a Holt-tengerbe, hogy így töltsék fel a sós tavat.A négymilliárd dolláros, angolul csak Read-Dead Canal (Vörös-Holt Csatorna) néven emlegetett terv értelmében a vörös-tengeri Akabai-öböl és a Holt-tenger közötti, 400 méteres szintkülönbséget kihasználva Jordánia vízellátását is javítanák, sómentesítve a tengervizet.

<-vissza

Kérdezek az orvostól

Kérdés: többet szeretnék tudni a dekompresszió veszélyeiről

Válasz: Dekompressziós betegség (Caisson-betegség)


A dekompressziós betegséget régóta foglalkozási ártalomként tartják számon pilóták és hivatásos búvárok esetén, akik mélyvízi kutatásban, mentésben vagy építkezésben vesznek részt. A hivatásos búvárok és a felszínen dolgozó kisegítő személyzet tisztában vannak e betegség megelőzésével, felismerésével és kezelésével. Újabban a könnyűbúvárkodás, mint sport egyre népszerűvé vált, aminek következtében sok, gyakorlatlan egyén veszélyeztetett a dekompressziós betegség szempontjából.

Nagy mélységekben az erősen meg növekedett nyomás (pl. 30 m mélységben a nyomás 4-szerese a felszíninek) a gázokat a vérben és a szövetekbe préseli. A 9 m-nél mélyebbről történő felszálláskor a vérben és egyéb szövetekben oldott gázok felszabadulnak, amint a külső nyomás csökken. A tünetek megjelenése a merülés mélységétől és időtartamától, a fizikai terhelés mértékétől, a búvár életkorától, súlyától és fizikai állapotától, valamint a felemelkedés sebességétől függ. A szövetekből kilépő gázbuborékok (nevezetesen a nitrogén) méretét és számát a légköri nyomás és a szövetekben oldott gáz parciális nyomásának különbsége határozza meg. A gázbuborékok felszabadulása és (főleg) a felszabadulás helye határozza meg, hogy milyen panaszok jelentkeznek.

Dekompressziós betegség pilótákban is fellép, amikor tengerszintről nagy magasságokba gyorsan emelkednek, és nincs megfelelő nyomáskiegyenlítő védelem. Mélytengeri és könnyűbúvárokban könnyen keletkezhet légembólia, ha a merülés után túlságosan hamar (néhány órán belül) repülővel utaznak.

A hajlamosító faktorok: terhelés, sérülés, elhízás, tartós szomjazás, nagymértékű alkoholfogyasztás, alacsony szervezeti oxigén szint és hideg. A főbb maradványtünetek: bénulás, idegrendszeri zavarok és csontkárosodás.

Az esetek felében a panaszok 30 percen belül jelentkeznek, és majdnem biztosan 6 órán belül. Ezek igen változatosak lehetnek, egyebek között fájdalom (elsősorban az ízületekben), fejfájás, zavartság, viszkető kiütések, látászavar, gyengeség vagy bénulás, szédülés, légszomj, érzészavarok, eufória és kóma.

A korai felismerés és az azonnali kezelés igen lényeges. Azonnal mentőt, orvost kell hívni. Tilos az ún. nedves rekompresszió (nyomáskiegyenlítés). A beteget haladéktalanul olyan helyre kell szállítani, ahol lehetőség van rekompresszióra (barokamra). A tünetek enyhítésére oxigén-belélegzés, alacsony fejhelyzetű stabil oldalfekvés, folyadékpótlás alkalmazható. A sérült búvárt az orvosi segítség megérkezéséig folyamatos ellenőrzés alatt kell tartani. Azt ajánlják, hogy a rekompressziós tüneteket – bármikor jelennek meg – akár két héttel a sérülés után is kezelni kell, mert még akkor is mód van teljes megszüntetésükre. Minden merülésvezetőnek tudnia kell, hogy hol van a legközelebbi rekompressziós központ. A helyi egészségügyi szolgálat vagy a legközelebbi haditengerészeti állomás adja meg a szükséges információt.

Horvátországi barokamrák (nyomáskiegyenlítő kamrák)
Pula -
tel./fax: ++385 (0)52 217 877, 24 572,
mob.: 098/255 945, 098/219 225

Split -
IPM HRM tel.: ++385 (0)21 354 511

Split -
tel./fax: ++385 (0) 091/546 13 13, 099/475 095

KBC Osijek (Eszék) -
tel./fax: 031/511 511

Dr. Csajbók Réka(fül-orr-gégész szakorvos)
Dr. Baranyai Zsolt(sebész szakorvos)

Tisztelt látogatóink!
Orvos válaszol rovatunknak legfőbb célja hogy minél szélesebb körű tájékoztatást tudjuk nyújtani olvasóinknak búvár-egészségügyi témában. Kérdéseiket (név nélkül) és orvoskollégáink válaszait az alábbiakban publikáljuk.

(E-mail:doktor@buvarportal.hu)

<-vissza


A Monitor ágyútornya!

Az amerikai polgárháború egyik leghíresebb szimbóluma, a USS Monitor forgó ágyútornya hamarosan a felszínre kerülhet, köszönhető az Egyesült Államok Haditengerészete és a Nemzeti Óceáni és Éghajlati Hivatal közös, több millió dolláros kezdeményezésének.

A Monitor 1862 januárjában indult útjára, azonban csak egyetlen csatát vívott meg mielőtt Észak-Carolina partjaitól 32 kilométerre egy heves viharban elsüllyedt ugyanazon év szilveszterének éjszakáján. A történelemben nem is győzelmeivel alapozta meg a helyét, ő hozta el a fémmel bevont hadihajók korszakát.

A Monitor volt az első ilyen hajója a Haditengerészetnek, melyet a konföderációs erők fém-hajójára válaszként építettek, ami azonban egy egyedülálló újítást is tartalmazott, azt a bizonyos forgatható ágyútornyot, ami először mentesítette a hajót a célzáshoz szükséges manőverezéstől. A hajó maradványait 1972-ben fedezték fel. 1996-ra a helyszín fokozatos leépülése meggyőzte az illetékeseket, hogy fontos műemlékeket veszthetnek el, ha nem kezdik meg a kiemelést, mondta Tane Casserly, vízalatti régész, aki most a helyszín fölött lebegő 90 méter hosszú uszály fedélzetén tartózkodik.2001-ben a hajó motorját történelmi értéke miatt kiemelték, így egyben hozzáférést biztosítottak a toronyhoz is. A múlt hét elején a Haditengerészet búvárai jókora darabot vágtak ki a hajó páncélzatából, hogy teljesen felfedjék a 6 méter széles, 3 méter hosszú tornyot, ami fejjel lefelé fekszik a vízben 73 méter mélyen."Elképesztő volt. Elképesztő volt" - mondta Casserly, miután megpillantotta a toronyról készült első felvételeket, amit az uszály monitorai közvetítették a lent dolgozó búvárok sisakjaira rögzített kamerákon át.Kedden egy különleges nyolckarú karomszerű váz, mely a Pók becenevet kapta szétterpesztett állapotban a víz alá merült. A búvárok most azon dolgoznak, hogy megfelelően elhelyezzék. A következő lépés a karok összezárása a hidraulikus rendszer segítségével. Az ágyúkat és mechanikájukat szintén a vázhoz rögzítik. Ha minden jól megy a Pók és a torony valamikor az elkövetkező két hétben emelkedik a víz színére egy daruval. A szerkezet a Newport News-ban található Tengerészeti Múzeum birtokába kerül, ahol megkezdik a restaurálását, miután egy elektrolízises eljárással eltávolították a fémről a rárakódott sót. Ezután válhat állandó kiállítási tárggyá.

<-vissza


Tengerek tisztítása tiszta vízzel

A folyamatos minőségi ellenőrzések dacára a fürdőzők egy részének kellemetlenül zárul a tengeri fürdőzés. Időnként fül-, orr-, torokfertőzés, gyomorbántalmak, bőrkiütések a mártózás következményei, sőt néha E. coli vagy hepatitiszfertőzés.

A látszólag tiszta víz és a mégis bekövetkező fertőzések hátterében baktériumok és vírusok állnak, amelyek a szennyvízzel kerülnek a tengerbe. Sajnos egyáltalán nem szokatlan látvány, hogy a szennyvíz itt-ott még ma is tisztítás nélkül, közvetlenül a tengerbe ömlik.Ennek a gyakorlatnak remélhetően 2005-re vége, legalábbis az Európai Unió országaiban, ahol erre az időpontra üzembe kell állítani az előírt szennyvíztisztítókat.Ezekben többszörösen tisztított szennyvíz készül. Az új módszerek egyesítik a mikrobiológiai szennyvíztisztítás és a fito-tisztítás előnyeit. Ez utóbbi a növényi kultúrákat vonja be a szennyvíztisztításba.Az Európai Unió országokban arra is gondot fordítanak, hogy az állattartó telepek mellett a legelőkről is kevesebb szenny kerüljön a felszíni vizekbe. Egy birka például tízszer több baktériumot ürít naponta, mint egy ember.

Márpedig ezek az állatok vándorolnak a mezőn, a patakok, folyók mentén, fekáliájuk a földre kerül, majd egy eső után bemosódik a legközelebbi folyóba, amellyel persze csak idő kérdése, hogy a tengeri strandra is kijusson.A Skóciai Mezőgazdasági Intézet kutatási eredményei alapján ma már ismert az út, ahogyan a baktériumok a talajon át a vízgyűjtőbe jutnak. Ennek alapján tanácsokat is kidolgoztak a farmerek számára, hogyan tudják megvédeni vizeiket a fekáliás szennyezéstől.Olyan egyszerű gyakorlati teendőkről van szó, hogy nedves, fagyott vagy lejtős terepen ne trágyázzanak, tartsanak legalább tíz méteres védőtávolságot a víztől, ellenőrizzék nem keveredik-e az esővízzel a saját tisztító-mosató rendszerük, és lehetőleg ne engedjék be az állatokat a felszíni vizekbe.A tanácsok közt van, hogy az itatóvizet külön tartályokban tartsák, az átvonuló utakon pedig létesítsenek kis hidakat a csermelyek, patakok felett.Skóciában a gazdálkodókat folyamatosan továbbképzik ezekre az új módszerekre, az együttműködés példamutató.

<-vissza


A tengerek világa és a vízi szörnyek
Frank Winkelmann
Egy vízi szörny, amitől régebben a hajósok féltek Az olvasók Jules Verne "20.000 mérföld mélyen a tenger felszíne alatt" címu könyvében olvashatnak egy óriás polipról, amely képes volt egy hajót magával rántani a mélybe. Sok ember képzeletét mozgatja meg, hogy vajon ezek a szörnyek csak az írok és a rumélvezettől megzavart elméju matrózok fantaziájában léteznek, vagy valóban ott élnek valahol a tengerek mélyén.

A bojtosúszójú hal, az élő fossziliaAz őshal , az úgynevezett bojtosúszójú hal (Crossopterygii), 1983-ban való felfedezésea világ figyelmét a tengerek mélyére irányította, ahol még olyan fajok élhetnek, amiket az emberek már rég kihaltnak vélnek. Már úgy 50 év óta nagy érdeklődéssel foglalkozik a tudósok és a laikusok egy csoportja az ilyenfajta jelenségekkel. A magukat "kriptozoológusoknak" vallók évtizedek óta gyujtik a tengeri szörnyekről készült beszámolókat és a különös halfogások leleteit. A kriptozoológia a rejtőzködő állatok tana. Dr. Bernd Heuvelmannak , akit ma a kriptozoológia atyjának tartanak, az "Ismeretlen állatok nyomában" címu könyve az egyik első az ilyen témájú könyvek között.

Mostanáig a kriptozoológusok kétségtelenül semmi szenzációs felfedezést nem tettek. Ehhez a tudomány talán még túl fiatal. A szemtanúk beszámolóinak szisztematikus gyujtése, összehasonlítása és rendszerezése eddig nem szolgáltatott lényeges felfedezéssel. Ennél a kriminalisztikai munkánál a kutatónak el kell döntenie, hogy vajon a beszámolók nem téves jelentésekből, megfigyelésekből vagy tömegpszichózisból erednek-e, hasonlóan az UFO látás jelenségéhez. Az ilyen szisztematikus keresés ellenben nagy anyagi ráfordítást igényel, így valószínu, hogy ha a jövőben fontos felfedezésre kerül sor, az a véletlenből fog fakadni. Kiragadva párat az érdekesebb beszámolók közül, például 2000-ben egy nem mindennapi felfedezés sokkolta a kanadai Neufunland lakóit. Fortune Bay partjainál egy ismeretlen állat 7 m-es tetemét dobta ki a tenger. Ez a lény gerincoszloppal és 20 cm hosszú fehér szőrzettel rendelkezett. Egy későbbi DNS-analízis elvégzése után a tudósok egy óriáscápára gyanakodtak. Azonban a mai napig megválaszolatlan a kérdés, hogy a ma ismert cápák mellett (amelyek váza porcos, és szőrzetük sincs) vajon melyik az a faj, ami ilyen testi jegyeket mutat.
Hasonlóan sokkolólag hatott 1977-ben egy japán hajó legénységére amikor Új- Zéland partjai előtt egy váratlan fogásra leltek. A 250 m mélyről felhúzott hálóban beakadva egy félig megrohadt, buzlő dolgot találtak, amit a jelenlevők közül senki se tudott azonosítani. A tetem 10 m hosszú volt és majd 2 tonnát nyomott. Szintén volt gerincoszlopa, valamint 4, körülbelül azonos hosszúságú uszonya, egy uszony nélküli farka, a feje pedig egy hosszú nyakon ült. A legénység egyik tagja öt fényképet készített róla, valamint levágott egy darabot az uszonyából. Ezután a tetemet ismét a vízbe dobták, hogy a további halfogást ne akadályozza. Néhány tudós úgy gondolja, hogy a Plesiosauriák, amik 64 millió évvel ezelőtt kihaltak, egy kései utódáról van szó.

Nessie és testvérei:
Plesiosauria vagy a természet szeszélye? A legnépszerubb tengeri szörny, a "Nessie", egy kígyószeru lény, ami a szóbeszéd szerint Skóciában a Loch Ness felderítetlen mélységeiben él. Rendszeresen beszámolók szerint olykor feltunik a víz felszíne felett sötét körvonala. Azonban a virágzó Nessie turizmus ellenére a tudományos vizsgálatok nem bizonyították a jelenlétét. A különböző beszámolók szerint minden földrészen élnek a Nessie-hez hasonló lények. Így pl. Kanadában (Lake Okanagon) az ottani emberek szerint él egy lény, amit "Ogopogonak" neveznek. A 64 millió éve kihalt PlesiosauriaAz indián neve "Naitaka" vízi szörnyet jelent, és a leírása a szokás sémát követi : 9 m hosszú, púpja van, és hasított farka. A kriptozoológusok szerint ez a lény egy bálna, ami egy 25 milló évvel ezelőtt kihalt Zeuglodonttal rokon. Rendszertanilag ehhez a nemzetséghez sorolják a közelben "élő" rokonát , a "Caddy"-t, a Vancouver-i (Izland) tengerikígyót is. Az ott élő indiánok a költőien "Hiachuckaluck"-nak nevezik már ősidők óta. A szörny az ő elmondásuk alapján 16 m hosszú.

A tengeri kígyó felbukkanA tengeri szörnyekről szóló beszámolók annál érdekesebbek, minél régebbről származnak. A sokoldalú tudós, Konrád Gesner (1516-1565) növényeket és állatokat gyujtött. A "Historia animalium" címu muvében leírt fajok között szerepel egy sellő is, amit leírása szerint 1403-ban a holland partoknál hálójával fogott egy halász. Említést tesz egy sellőfiúról is, amit egy másik beszámoló alapján öregember volt, kis fejjel és széles vállakkal. Sötét bajuszt hordott, karjai uszonyszeruek voltak, és delfinfarka volt. Nagyon alkalmazkodó volt, szívesen vette uzőbe az emberlányokat is.
Ahol tengeri ördög van…Nem csodálkozhatunk rajta, hogy a régi, babonás időkben bibliai alakokat is véltek látni a tengerekben. Ilyen volt a 1440 körül az Illyria tengerben kifogott tengeri ördög is. ott püspök is vanGesner leírása szerint egy másik hal, amit "Lengyelország partvidékén" fogtak, alakjában egy feldíszített püspökre emlékeztetett.

Bár a régi időkben a hajósok egy-egy ilyen beszámolójukkal félelmet keltettek, a mai embereket legfeljebb mosolygásra késztetik. A tudomány eredménye képen csak azt hisszük el, amit látunk, és ami be tudunk illeszteni a világról kialakított képünkbe. Ha azonban azoknak a lelkes embereknek, akik magukat kriptozoológusoknak nevezik, igazuk van, akkor a jövőben meg sok meglepő felfedezés vár ránk.

 

<-vissza


A korallzátonyok típusai

Több korallzátonytípust különböztethetünk meg. Ezek közül a legfontosabbak: a parti zátony, a zátony és az atoll.
A leggyakoribb a parti korallzátony, amely sávként húzódik a part mentén, s attól sekély vizű lagúna választja el. A parti zátonyok általában több tíz méter, de olykor több száz méter szélesek is lehetnek. A Karib-tenger korallépítményei majdnem mind parti zátonyok, és ebbe a csoportba tartozik az Indiai-óceánban, illetve a délkelet-ázsiai szigetek körül található zátonyok többsége is.
A korallzátony lagúnája a zátony és a part között több kilométer széles lehet, és körülbelül 70 méter mély. A legnagyobb és legismertebb közülük a Nagy-korallzátony Ausztrália északkeleti partja előtt. Korallzátonyokat Indonéziában, Sulawesi (Celebesz) körül is találtak, a Csendes-óceánban számos helyen, a van kettő belőlük a Karib-tengerben is.
Az atoll többé-kevésbé kör alakú korallzátony, amely lagúnát zár körül. A lagúna átmérője olykor csupán néhányszor tíz méter, a legnagyobbaké azonban a több száz kilométert is elérheti. Az atoll gyűrűjének egyes részeit olykor valódi szigetek alkotják, amelyeken fák és cserjék élnek. Atollokat főként az Indiai- és a Csendes-óceánban láthatunk. Némely szigetcsoport, mint például India délnyugati részén a Laccadive- és a Maldív-szigetek (a szó szoros értelemben az ezer sziget országa), valamint Srí Lankánál az Indiai-óceánban teljesen atollokból áll, noha az atoll-szigetek egy nagy víz alatti fennsíkra épültek. A Csendes-óceán déli részének számos paradicsomi szigete szintén atoll.
De nem csupán a korallépítmények alakja jellemző; legalább annyira a zátony keresztmetszete. Ha a világ bármely részén tüzetesebben megvizsgálunk egy parti zátonyt, azt látjuk, hogy megtalálhatók rajta e képződmény jellemző vonásai, s az atolloknak is sok tekintetben hasonló a struktúrája.

<-vissza


Mérgező állatok: Halak

A halak fogyasztása
"Ha fugut akarsz enni, előbb írd meg a végrendeletedet!" japán mondás

Annak ellenére, hogy a mérgező állatok nem elhanyagolható veszélyt jelentenek az emberre nézve, fontos gyógyászati alapanyagok is. Már időszámításunk előtt 1600-ból maradtak ránk görög, római, és arab orvosi feljegyzések, amik azt bizonyítják, hogy már akkoriban is használtak állati eredetű mérgeket az orvoslásban. Így lehetett például a kígyó a "bölcsesség", a "bűnre kísértő", valamint a "gyógyítás" szimbóluma. Az állatok mérgezővé válása evolúciós stratégia, ami az állat túlélési esélyeit nagy mértékben megnöveli.

A híres-nevezetes, mérget keverő ferrarai nagyhercegnő, Lucrézia Borgia egykori gyilkos praktikáit a tengerekben több mint négyszáz méregtermelő halfaja gyorsan ölő, rejtett gyilokjával az alattomosan lappangó veszély terén mindenesetre messze felülmúlja.

Egy-egy búvártúra megkezdése előtt jobb, ha tájékozódunk a tengerekben ránk leselkedő veszélyre, nehogy kellemetlen meglepetés érjen bennünket. Az úszkáló méregtárak egy része amolyan passzív gyilkos: csak azután áll bosszút támadóján, amikor az gyanútlanul bekebelezte őt. A főleg meleg tengerekben elő halak jelentékeny része, így például a csattogóhalak (Lutianidae), a korallszirtek nagy sziklaüregeiben tanyázó , nagy testű grouperek vagy fűrészfogú sügérek (Serranidae), a négyfogú gömbhalak (Tetraodontidae), a sziklarepedések szűk barlangjaiban leselkedő, kígyószerű murénák (Muraenidae) és a tekintélyes méretű nyílascsukák vagy barrakudák (Sphyraenidae) különböző fajainak elfogyasztásától tanácsos óvakodni. Több mint 400 tengeri halfaj hordozza ugyanis izomszöveteiben és zsigereiben, főleg a májban a súlyos mérgezés tüneteit kiváltó ciguatoxint, amelyet eredetileg a sziklakat borító algabevonatokban szaporodó ciguabaktériumok termelnek. A növényevő tengeri halfajok lecsipegetik és bekebelezik a baktérium fertőzte moszattelepek darabkáit, majd így bekerülnek a veszélyes vízi baktériumok az ezeket a halakat zsákmányoló ragadozó halakba, s azután szöveteikben, zsigereikben elszaporodnak, és a ciguamérgét halmozzák fel. A ciguatera-betegség mérgezési tünetei a halhús elfogyasztása után 6-12 óra múlva jelentkeznek. A hasmenést, émelygést, gyomorgörcsöket neurotikus zavarok, hőhullámot váltó didergés, bőrkiütés , viszketegség, elesettség és izomgyengeség követi. A súlyos mértékű mérgezés paralízist, idegsokkot s néhány esetben halált is okozhat.

A ciguatera-betegség néhány héttől hat hónapig tarthat, de egyes tünetei 25 évig is elkísérhetik a beteget. Sem a hal főzése, sütése, sem fagyasztása nem semlegesíti a mérget. Ízlelésre, kóstolásra senki sem tudja megállapítani, hogy az adott hal húsa mérgező vagy sem.

Míg a húsban bizonyos esetben csak kevés ciguatoxin van, ugyanennek a halnak a belső szervei, közülük is legnagyobb mértékben a mája súlyosan mérgező adagban tartalmazza ezt a mérget. A gömbhal húsát a japán és más távol-keleti népek ízletes csemegének tartják, s az előkelőbb japán éttermek ínyencségei között mindig ott található az étlapon.

Mindamellett a fugu húsának élvezete nem veszélytelen. Sokáig úgy tartották, hogy csupán egyes - a többitől azonban mit sem különböző- példányok húsa mérgező, másoké viszont egyáltalán nem. A vegyészek vizsgálatai azóta kiderítették, miért végzetes az egyik gömbhal elfogyasztása, és miért nem a másoké. A méreganyag, a tetrodoxin ugyanis a zsigeri szervek: a májban, az epehólyagban, a vesében és az ivarmirigyekben koncentrálódik; az izmok, tehát maga a halhús semmiféle mérgező anyagot nem tartalmaz. Ha mármost a gömbhal körültekintő elkészítésekor a hús nem szennyeződött az egyébkent eldobásra szánt zsigerek méreganyagával (például a zsigerek eltávolításakor az epehólyag nem fakad ki, sem a máj és a többi zsiger sem sérül meg, s azok kiszabadult mérge nem szennyezte be az izomszöveteket), akkor az ebből a gömbhalból készült étel baj nélkül elfogyasztható. Ellenkező esetben azonban a szív idegeit bénító, a vérkeringést és a légzést gátló toxikus tünetek lépnek fel, s a mérgezés gyakran fulladásos halállal végződik.

Még manapság is évente átlag 100 ember hal meg e hal elfogyasztása okozta mérgezéstől. A többnyire 20 perc múlva bekövetkező halál megelőzésére gyors orvosi beavatkozás szükséges. Adrenalin, koffein, s kalcium befecskendezésével igyekeznek az orvosok a mérgezett egyén életét megmenteni. Sok meleg égövi országban a szomorú esetek egész sora a gömbhal fogyasztás betiltására sarkallta a hatóságokat. Joseph Coleman azt írta a fuguról, hogy olyan étel, amiért az ember képes akar meghalni is...1965ben Robert Burns Woodward többek között a gömbhal mérge, a tetrodoxin azonosításáért kapott Nobel-díjat.

A fugu fővárosa a Tokiótól mintegy 800kmre délnyugatra fekvő Simonoszeki. Itt mintegy ötszáz különlegesen képzett szakács dolgozik, akiknek engedélyük van a hal elkészítésére. Japán fugufogyasztásának több, mint fele a helyi piacon kel el. A fuguról fennmaradt első írásos emlék 720ból való, és természetesen Simonoszekiben készült. A késő 1500as években szintén e városban gyűltek a Koreát meghódítani szándékozó csapatok. Sajnos fugu volt vacsorára, ami a katonák tömeges halálához és a fugu országos betiltásához vezetett.

A tilalom több, mint két évszázadon át életben maradt, habár a hivatalnokok végig sejtették, hogy az emberek titokban rá rájárnak a gömbhalra. A rendelet 1888ig volt érvényben, amikor az első miniszterelnök, Hirobumi Ito megkóstolta a halat túlélte, majd újra engedélyezte fogyasztását. Egyébként a tetrodoxin igen gyors hatásara jellemző, hogy a hawaii bennszülöttek az ott fogható pettyes gömbhal (Tetraodon hispidus), népi nevén a muki-muki májának mérgével vonjak be a vadásznyilaik hegyét.

<-vissza


A másik világ.

Fényképezőgéppel a víz alatt

(Rob Leewis, Frans Engelsma)

A Föld bioszférájának jó része a tenger felszíne alatt rejtőzik, ahol a szennyezettségükről szóló riasztó hírek ellenére még mindig érezhető az emberi tevékenység káros hatása. Bolygónk utolsó érintetlen területe még felfedezésre vár.

Mit tudunk erről a titokzatos világról?

A mély tengerekről tengeralattjárók, víz alatti robotok és más elmés szerkezetek segítségével kaphatunk képet. A búvárfelszerelések tökéletesedésének köszönhető, hogy az emberiség kielégíthette csillapíthatatlan kíváncsiságát, s a sekélyebb vizekbe merülve megnyílt a víz alatti világ ismereteinek kincsestára.

E könyv célja, hogy bemutassa, milyen csodálatos a víz alatti világ, és mennyire megérdemli a védelmet. Az óceánok gazdagságát legszínesebben a hozzánk legközelebb eső parti vizek tanúsítják. A szerzők tengerbiológusok és egyben kitűnő fényképészek, akik színes felvételeken (ezek többségét ők maguk készítették víz alatti expedícióik során) tárják az olvasó elé a tenger világának egy-egy lenyűgözően érdekes élőhelyét, s általuk a víz alatti világ káprázatos sokszínűségét.

<-vissza


Mi él a Földközi-tengerben?

(Bergauer Humberg)

A Földközi-tengerben egyre több ember veszi szemügyre a formákban és fajokban gazdag víz alatti világot búvárszemüveggel. Ebből a könyvből megtudhatjuk, mi él a Földközi-tengerben - átfogó összeállítást ad a leginkább ismert és legkülönlegesebb fajokból. Információgazdag természetkalauz, amely segítséget nyújt számos faj megismeréséhez és azonosításához.

<-vissza


Munkalehetöségek Lukszushajokon

folytatás

<-vissza


Az Egyesült Nemzetek Szervezete számára "Globális környezeti kilátások" címmel készült jelentés szerint 30 éven belül a természetes világ 70 százaléka elpusztul, és a világ fele részében vízhiány lesz, ha továbbra is a rövidtávú profitérdekek érvényesülnek. (The Guardian alapján Lovas István összefoglalója)

Reformra szorul a tengeri halászat. Az Európai Bizottság nemrégiben elfogadta az EU közös halászati politikájának elsö, átfogó reformjára tett javaslatot, melynek fö célja a halállományok rohamos csökkenésének megállítása.

Május 31-e a környezetvédelmi világnap. Az idei évben a világnap alkalmából szervezett hazai rendezvények a "béka jegyében" zajlottak az MTA, a KVM és a "Varangy AE" védnökségével az Akadémia dísztermében.

"Dohánymentes sport - tiszta játék!" jelmondattal nyilvánította dohányzásmentessé május 31-ét az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO). A dohányzás csökkentésének a társadalmi összefogás mellett fontos eszköze a nem dohányzók védelméröl hozott törvény elöírásainak betartása.

<-vissza


Újabb hatalmas jégmezö vált le az Antarktiszról: majdnem kétszer akkora, mint a május elsö hetében ugyancsak a Ross-tengeren leszakadt, "mindössze" 75 kilométer hosszú, átlagosan 7-8 kilométer széles társa. Egyes kutatók természetes jelenségnek tartják az ilyen nagyméretü jégtáblák leválását, míg mások a globális felmelegedéssel hozzák összefüggésbe.

<-vissza


A tenger óriásai a bálnák.

Igazán szerencsések azok a búvárok, akik víz alatt találkoznak velük, de azok is, akik csónakból, hajóból figyelhetik meg öket. A bálnák is sajnos a veszélyeztetett állatfajok közé tartoznak, bár 1986-tól nemzetközi egyezmény védi a tengeri emlösöket. Egy új-zélandi felmérés szerint a múlt század elejéhez képest alig 5-10 százalékra csökkent a populációk száma. Különös védelem alatt áll az a 12 millió négyzetkilométeres terület, mely a bálnák szaporodó- és táplálékszerzö életterét foglalja magában. Ugyancsak tilos a vadászat a déli-sarki tengereken. A bálnavadászat azonban nagy üzlet, a nemzetközi egyezményeket be nem tartó országok - elsösorban Japán és Norvégia - bálnavadász hajói évente közel ezret ölnek le a hatalmas állatokból. A bálna iránt azért nagy a kereslet, mert húsát nagyon egészségesnek tartják és Japánban potencianövelö hatást is vélnek a "csemegének". Az elmúlt években némileg növekedett a bálnák száma, azonban ez is komoly veszélyt jelenet, mivel ezekre az adatokra hivatkozva követelik a japánok a vadászat újbóli "törvényesítését".
VVB! (Veletek Vagyunk Bálnák!)
(A hírek forrása: Demokrata, Heti Válasz, Magyar Nemzet)

<-vissza


ÚJ HORVÁTORSZÁGI MERÜLÉSI SZABÁLYOK

SZABÁLYZAT
Mely változtatja ill. kiegészíti a Búvároktatás és sport-rekreációs búvárkodás feltételeiröl szóló Szabályzatot
1. Cikk
Azon nemzetközi búvárszervezetek sora , melyek igazolványai és engedélyei érvényesek a Horvát Köztársaságban - és amelyek listája ezen Szabályzat mellékleteként olvasható - a következöképpen változik:
Az 1. Pontban az 5-ös szám, 4-esre változik
A 2. Pont a következöképpen egészül ki:
IRTDA (International Recreational and Technical Diving Association)
UDI (United Diving Instructors)
UEF (Underwater Explrorers Federation)
2. Cikk
Ezen Szabályzat a "Narodne Novine"-ben (közlöny) való megjelenés napjával lép hatályba.
Osztály: 620-01/03-01/16
Szám: 532-07/103-1
Zágráb, 2003 február 07.

SZABÁLYZAT
Mely változtatja ill. kiegészíti a Búvároktatás és sport-rekreációs búvárkodás feltételeiröl szóló Szabályzatot
1 Cikk
A vízalatti tevékenységekröl szóló Szabályzat 1. Cikke 1/a, 1/b és 1/c pontokkal egészül ki, melyek a következöképpen hangzanak:
1/a cikk
Búvárkodás lehet szervezett, vagy egyéni.
A szervezett búvárkodás a búvárkodás olyan formája, amely egy arra búvárbázis, vagy búvár vállalkozás (a továbbiakban: merülésszervezö) által felhatalmazott szakember (a továbbiakban: merülésvezetö) állandó felügyelete alatt megy végbe, és amely rögzítésre kerül a merülési naplóban (a továbbiakban: Napló).
A merülésvezetönek legalább három csillagos (R***), vagy az Oktatási és Sport Minisztérium által elismert és regisztrált, más búvároktatási rendszerben azzal egyenértékü minösítéssel kell rendelkeznie.
Egyéni búvárkodásnak számít minden olyan merülés, amely nem szervezett.
1/b cikk
Az 1/a pont második bekezdésében említett Naplót a merülésszervezö adja ki minden merülésvezetö részére.
A Naplónak tartalmaznia kell:
- a merülésszervezö adatait: nevét és székhelyét, a koncessziós, valamint védett zónákban való merülés engedélyének megléte és kiadásának helyszínét igazoló adatok
- a merülésvezetö adatait: nevét és vezetéknevét, minösítését, annak számával együtt, a legutolsó orvosi alkalmassági ellenörzés adatait,
- a merülés adatait: dátum és idöpont, helyszín, a merülés fajtája, tervezett ideje, maximális mélység,
- a merülésen résztvevök adatait: név és vezetéknév, búvárigazolványuk száma, állampolgárságuk, minösítésük,
- a merülés tervét, vázlatos rajzzal illusztrálva
- minden búvárbalesetröl, ami az adott merülés alatt történik.
Ezen adatoknak olvashatónak kell lenniük, számozott oldalakon.
A Napló ellenörzését az ott illetékes Kikötökapitányság, vagy annak kihelyezett szerve látja el.
1/c
A merülésszervezönél a merülés helyszínén feltétlenül kell, hogy legyen:
- alapvetö elsösegély-felszerelés, valamint O -szett,
- kommunikációs eszköz (VHF, vagy GSM készülék),
- a tengeri keresö- és mentöszolgálatok (DAN), keszonkamra telefonszámai baleset, vagy sürgösség esetére,
- a balesetet szenvedett elszállítási terve,
- Napló
2. Cikk
A Szabályzat 2. Cikke 2/a ponttal egészül ki, amely a következöképpen hangzik:
A Horvát Köztársaság területén szervezett merülést végezhetnek azok a jogi és természetes személyek, akik rendelkeznek engedéllyel vízalatti tevékenységek végzésére (oktatás, búvárkirándulások, szervezése stb.)
Egyéni búvárkodás az "Egyéni búvárkodás jóváhagyása" alapján végezhetö (a továbbiakban: Jóváhagyás)
3. Cikk
A Szabályzat 4. Cikkelyének 4. bekezdése a következöképpen változik:
"A merülés helyszínének megjelöléséért szervezett búvárkodás esetén a merülésvezetö, egyéni búvárkodás esetén a merülést végzö a felelös."
Az említett Cikk 6. bekezdése törölve.
4. Cikk
A Szabályzat 5. Cikkénak elsö bekezdésében, az "iskaznica" szó (merülési engedély) után a következö kerül: "kivéve, ha alapfokú tanfolyam keretében történö gyakorlati oktatásról van szó."
A Szabályzat 5. Cikkének 4. bekezdéséböl a következö törölve: "amelyet az Oktatási és Sport Minisztérium ismer el"
5. Cikk
A Szabályzat 5. Cikke 5/a ponttal egészül ki, amely a következöképpen hangzik:
5/a
A Szabályzat 2. Cikkének 2. Bekezdésében említett Jóváhagyást a Kikötökapitányság, vagy annak kihelyezett szerve adja ki
A kiadás napjától egy éven át érvényes Jóváhagyásra az a személy jogosult, aki a Szabályzat 5. Cikkének megfelelöen rendelkezik érvényes búvárengedéllyel.
A Jóváhagyás költségei 2.400 KUNÁt tesznek ki.
6. Cikk
A Szabályzat 6. Cikkének második bekezdésében a "Horvát Búvárszövetségnek" a következöre változik: "az oktatás helyszíne szerinti Kikötökapitányságnak".
A második bekezdéshez új 3. bekezdés adódik, amely a következöképpen hangzik: "a tanfolyam bejelentése kor jelezni kell a tanfolyam szervezöjének, valamint vezetöjének adatait, a tanfolyam résztvevöinek nevét és vezetéknevét, a tanfolyam helyszínét és idöpontját."
A jelenlegi 3. bekezdés törölve.
7. Cikk
A Szabályzat 10. Cikkének elsö bekezdése új ponttal egészül ki, amely a következöképpen hangzik: "f) azon helyszíneken, ameik a kulturális javak listáján védettként vannak feltüntetve."
Ugyanezen Cikk második bekezdésében a "Környezetvédelemért felelös állami felügyelet" a következöre változik: "az Állami felügyelet környezetvédelemért felelös szerve".
UGYANEZEN Cikk második bekezdése új 5. ponttal egészül ki, amely a következöképpen hangzik: "az f): ponthoz: az Állami felügyelet kulturális javak védelméért felelös szerve."
8. Cikk
A 11. Cikk törölve.
9. Cikk
A 12. Cikk
a következöképpen változik:
"Ezen Szabályzat rendelkezéseinek betartását a Kikötökapitányság, vagy annak kihelyezett szerve végzi.
A természetvédelmi területeken és a nemzeti parkokban a merülés felügyeletét az erre vonatkozó szabályoknak megfelelöen, az erre felhatalmazott hivatalos személy is elláthatja.
A kulturális javak listáján védettként szereplö helyszíneken az erre vonatkozó szabályoknak megfelelöen, az erre felhatalmazott hivatalos személy is elláthatja.
Ezen Cikk 2. És 3. Bekezdésében jelölt hivatalos személyek mindennemü szabálytalanságról kötelesek értesíteni az illetékes Kikötökapitányságot, vagy annak kihelyezett szervét."
10. Cikk
A Szabályzat 13. Cikkének elsö bekezdése 2) és 3) pontokkal egészül ki, melyek a következök:
"2) amennyiben a tanfolyam nincs bejelentve az illetékes Kikötökapitányságnál (6. Cikk 2. bekezdés)"
"3) amennyiben a bejelentés hiányos, nem tartalmazza az összes elöírt adatot (6. Cikk 2. bekezdés)"
A Szabályzat 13. Cikkének elsö bekezdésében a jelenlegi 2) és 3) pont 4)-re és 5)-re változik.
A Szabályzat 13. Cikkének elsö bekezdésében az 5. pont a következöképpen változik:
"Szervezett búvárkodást folytat tiltott helyen, engedély nélkül (10. Cikk)."
Az 5. Pont mögé 6), 7) és 8) pont kerül, amely a következöképpen hangzik:
"6) amennyiben a Szabályzat 1/a pontjával nem megegyezö módon folytat búvártevékenységet.
7) amennyiben nem vezet Naplót a Szabályzat 1/b pontjában megadottak szerint.
8) amennyiben nem a Szabályzat 1/c pontjának megfelelöen cselekszik."
11. Cikk
A 15. Cikk elsö bekezdésében a "i 11." (és a 11.) törölve.
A 15. Cikk új második bekezdéssel bövül a következöképpen:
"A jelen Cikkben jelölt pénzbírsággal büntetendö az a természetes személy, aki a Szabályzat 2/a pontjában leírtaknak nem megfelelö egyéni búvárkodást végez"
12. Cikk
Ezen Szabályzat a "Narodne Novine"-ben (közlöny) való megjelenés napjával lép hatályba.
Osztály: 011-01/02-01/40
Szám: 530-01-03-4
Zágárb, 2003 február 07.

<-vissza


Vízalatti Hoki Játék

folytatás

<-vissza

 

 (Nő)nek a szilikon mellek?

Búvárkodás szilikon keblekkel

A női nem mindig is igyekezett a szépészet praktikáit felhasználva meghódítani a teremtés koronáinak szívét. A csáberő fokozásának eszköztára a modern időkre a plasztikai sebészet nagyarányú fejlődésének köszönhetően jelentősen kibővült. Ma a mellek újraformázásának szobrászai számos, a kebelbe beépíthető, annak formáját általában előnyösen megváltoztató tömlőszerű mellnagyobbító protézis közül választhatnak.

folytatás

<-vissza


 Horvát Köztársaság Hivatalos Közlönye 47 szám/99 -1999.05.17.

Tengerészeti és Forgalmi Minisztérium -
Víz alatti tevéknységekről szóló szabályzata

A Tengerészeti Törvény 1043. cikkely 38. bekezdése értelmében a Tengerészeti és forgalmi miniszter meghozta a:

Víz alatti tevéknységekről szóló szabályzatot:

1. Cikkely
Ez a Szabályzat előírja a szórakozás és sport céljából végzett vizalatti tevékenységekkel (a továbbiakban: búvárkodás) kapcsolatos feltételeket a Horvát köztársaság belföldi és fenség vizeiben.
E cikkely (1) bekezdése szerint, búvárkodásnak számit a személy minden olyan tengerszínt alatti tartózkodása, amelyet víz alatti lélegzést biztosító búvár felszereléssel van megvalósítva (búvár felszereléssel).

folytatás

<-vissza


  TENGERI SÓ

T e n g e r i   S ó eloadássorozatunk

Szeretettel várunk és hozd el barátaidat is.

Programok:

  • Búvárok a nagyvilágban
  • Fotó, dia bemutatók
  • Úti beszámolok
  • Mi történt itthon és külföldön vitaestek
  • stb....

folytatás

<-vissza


Digitális videózás és fotózás

A klubunk elindít egy expedíció sorozatot, amelyben videofelvételeket készítünk a búvárokról és a legjobb merülöhelyekrol. Ez a sorozat részekre bontva fogja tartalmazni az egyes országok különbözo merüléseit, így pl. Roncsmerülések, érdekes halak, érdekes korallok, barlangok, zátonyok, tanfolyamok, és buli a víz alatti felvételek címen lesz megtekintheto nálunk és megvásárolható majd DVD vagy CD-AVI fájl-ban vagy VHS videó kazettán.

folytatás

<-vissza


Ocean Diving Club
Hungary
Budapest 1026 Endrődi S u. 54/a
Mobil: 36-70-256-8604
email: oceandiving@freemail.hu
max: (5Mb)
http://ocean.fw.hu