Víz alatti videózás eszközei és fortélyai

Merüléseink során számtalanszor gondoltunk arra, hogy a víz alatti látnivaló olyan élményt nyújtott számunkra, amit szívesen megosztanánk másokkal. Ennek az egyik lehetséges módja a saját videó vetítése, amit ma már megtehetünk videó-lejátszón, vagy számítógépen egyaránt. Szerencsénkre ma már elmondhatjuk, egy videó felvevö ára karnyújtásnyira van tölünk, a nagyobb problémát csak a típusválasztás okozhatja, hiszen szinte minden héten hallhatunk új videokamera megjelenéséröl. A kameravásárlással azonban még nem oldottunk meg mindent. Szükséges még legalább egy megfelelö víz alatti tokozat is, ami biztonságosan megóvja technikánkat a sósvíz láthatatlan, mindent elpusztító fogaitól.

Régebben, amikor még a megszerezhetö technika a filmfelvevö gép volt, többen az ismeröseim közül megpróbáltak valamilyen kezdetleges módszerrel tokozatot gyártani gépüknek, mint annak idején Hans Hass is tette a heroikus öskorban a negyvenes évek elején. A siker többnyire elmaradt. Több ízben így volt ez velem is, víz alatti barlangban kezdtem 16 mm-es filmet forgatni, (tíz perc filmanyag ára egy heti keresetem volt). Hiába a víz tudja a fizikát. Mára a helyzet jelentösen változott. Számtalan videó tokozatot gyártó vállalkozás van a világon, csak Európában húsznál többet ismerek. Söt, hazai gyártók is vannak, én magam is gyártok tokozatot.

Az elsö lépés, hogy meghatározzuk müködési területünket. Készítenek tokozatot két-három méter mélységre, számtalan felvevöhöz. A búvártársaim nagy része ilyen csekély mélységben való felvételkészítéssel nem éri be. Az indok többnyire a hajóroncs videózás elháríthatatlan igénye. Pedig az alapokat sekély vízben is el lehet sajátítani, (a roncs videózáshoz pedig sokkal több kell, de erröl ejtsünk szót késöbb). Ilyen a lebegésképesség megfelelö kialakítása, esetleg a hátrafelé való úszás képességének megszerzése, megfelelö kameramozgások gyakorlása és elsajátítása.

Készítenek kameratokot nagy mélységben történö felvételkészítéshez, de ehhez már mélytengeri búvárfelszerelés szükséges.

Ne csodálkozzunk azon, hogy egy videokamera tokozat ára a felvevö árának negyede, vagy fele, esetleg, speciális igényeket kielégítve lehet a többszöröse is. Természetesen én itt most nem a broadcast azaz a stúdió minöségü eszközökre, hanem a már esetenként a stúdió igényeket is kielégítö, de elsödlegesen ún. amatör berendezésekre gondolok.

A kiválasztás szempontjai: ajánlott a nagylátószög használata, esetleg az óriáslátószög használata a halszem elötét, mivel a víz alatt célszerü a témához a legközelebb menni, annak érdekében, hogy a vízben lebegö uszadékból a legkevesebb kerüljön a képre. Ezt elötét nagy látószögü objektív felhelyezésével érhetjük el. Célszerü olyan kamerát vásárolni, amely betekintö (keresö) nyílásának nagyobb az átméröje a szokásosnál, ez biztosítja a könnyebb képalkotást a maszkon keresztül.

Fontos szempont a nagy akkumulátor használatának lehetösége, célszerü olyan töltö berendezést vásárolni, ami 110 és 220 V-ról egyaránt müködik feltéve, ha tervezünk olyan utazást, ahol ezzel számolnunk kell. Egyszerübb tokozat be-szerzése esetén olyan felvevöt válasszunk, amelyik a készenléti állapot megszakadása után a felvételi gombbal újra "felvételkész" állapotba hozható, különben erre a funkcióra külön kapcsoló kell és tudjuk, minden további tömítés újabb veszélyforrás.

Az egyszerübb tokozatok az ún. csökamera tokozatok, amelyek készülhetnek müanyagból, vagy fémböl. Az alumínium alkatrészekböl összeállított tokozatok nagyobb gondozást igényelnek, mint a müanyag. Kezdetben fontos szempont még, hogy a tokozat rendelkezzen vízszintes vezérsíkkal is, ez csökkenti a bemozdulás lehetöségét úszás közben készített felvételek során. Sokan ragaszkodnak a varió állításhoz (képkivágás módosítása) a drágább tokozatokon ezt a funkciót kívülröl is vezérelhetjük, azonban én mindenkit lebeszélek ennek a felvétel közbeni állításáról, mind a képi élmény, mind pedig a felvétel élességének erös romlása miatt. Kivételes esetek természetesen vannak.

(Víz alatti felvételkészítés, elötétek, gömbsüveg, színvisszaadás)

Miután kiválasztottuk a számunkra legmegfelelöbb felvevöt és a hozzá elengedhetetlenül fontos víz alatti tokozatot, elkezdödhet a felvételkészítés fortélyainak megtanulása, begyakorlása.

Minden búvár tudja, hogy a víz, mint optikai közeg a valóságos képet egynegyed értékkel közelebbnek és nagyobbnak mutatja, ez a vizuális, vagy látott kép. Ugyanígy látnak az objektívek is víz alatt, ez alól a szabály alól a videó felvevök objektívje sem kivétel. A felvevökbe épített nagylátószög képalkotása a fenti szabály miatt, kissé a teleobjektív hatása irányába tolódik el. Ennek feloldására célszerü a felvevö objektívje elé egy ún. módosító nagylátószög elötétet alkalmazni. Ezáltal a témához közelebb "mehetünk", mivel a nagylátószög a látott képet kicsinyíti. A kisebb távolság, pedig általában kevesebb vízben lebegö szennyezödést tartalmaz, ezáltal a felvételek sokkal élesebbek és tisztábbak lesznek. A tokozatunkhoz többféle elötétet kérhetünk a vásárlás vagy készíttetés elött. A legegyszerübb megoldás a mindkét oldalán síkkal határolt plán-paralel üveg. Használata semmilyen torzítást nem eredményez normál gyújtótávolság használatánál. Azonban a nagylátószög elötét használata esetén, a képszélek életlenedhetnek. Ennek kiküszöbölésére használhatunk sík-homorú üvegtest csiszolatot (plán-konvex). A sík-homorú "lencse" vagy ablak, azt a nagyító hatást képes kiegyenlíteni, amit a víz okoz. Elönye viszont, hogy olcsó. Hátránya, a képsarkoknál esetleg jelentkezö enyhe kép életlenedés. Nagylátószög használata mellett a legjobb megoldást a dome-port jelenti, amit gömbsüveg szeletnek nevezhetünk. Az üvegtest felületei párhuzamosan követik egymást, egy képzeletbeli gömb felületén. Használata során a fény az objektívbe midig merölegesen jut be az objektív fókuszpontja irányába.

Ez a megoldás biztosítja a legélesebb képalkotást. Többnyire profi tokozatoknál alkalmazzák, bár a profi kifejezéstöl mindig hidegrázást kapok, mivel az élet számtalanszor bizonyította már, hogy az igényes amatör sok esetben túlszárnyalja a profi kategóriát. A dome-portot nemcsak videózás, hanem víz alatti fényképezés során is alkalmazhatjuk. A két alkalmazás között csak átmérö és ár béli különbség van. A két mellékelt kép közül az egyik, a hengeres alakzatú tubusban elhelyezett, az egyszerü videó dome-port, míg a másik kép a dome-portot és az elé helyezhetö sík üvegszürö tartóját mutatja be, egybe épített változatban. Mindkét kialakítás eléggé drága, igényes kialakítású tokozaton található. Mindenképpen szükséges megemlíteni a dome-port torzító hatását, szakmai nyelven ezt hordósító hatásnak nevezzük. A torzítás mértéke annál nagyobb, minél közelebb van a tárgy a dome-port külsö felületéhez. Erösen ajánlott, hogy dómmal ne készítsünk néhány cm távolságról, "közelit" vagy portrét, mert az anyja sem ismer rá a modellünkre, hát még az, akiröl a kép készült. Víz alatti felvételek készítése során, többnyire az erösen hordósító képalkotásnak nincs zavaró hatása, mert a legritkább esetben készítünk felvételt síkokkal határolt felületekröl, a hajóroncsokról készült kép, pedig ritkán kiállt a torzítás miatt. Szándékosan nem említem az egyes tartozékok árait, bár ez sokakat érdekel, mivel két táblázattal kívánom az olvasóim kíváncsiságát kielégíteni.

Mindkét táblázatot a német Unterwasser újságból vettem, remélem a szerkesztöség nem sértödik meg rám az ingyen reklám miatt?!

Miután tokozatunkat elláttuk kellöképpen, mindenféle képmódosító eszközzel, jöhet a felvételkészítés.

Minden búvár a képzése során megtanulta, hogy a víz a fényt a mélység növekedésével arányosan számottevöen roncsolja. Elöször a meleg színeket, majd az egyre kevésbé melegeket szüri ki.

Bár a víz alatti élövilág (kellö megvilágítás mellet még több száz méter mélyen is a színek kavalkádját mutatja) a tenger teljes vertikumában színes. Elöször a piros, majd a narancs, azután a sárga színeket nyeli el.

Színhelyes felvételt víz alatt két módon készíthetünk: vagy megvilágítjuk (a fenti szabály vízszintesen is müködik), ez esetben is mintegy két méter távolságig kapunk színhelyes képet, aztán pedig minden a kék különbözö tónusaiban látszik. Vagy a másik megoldás a színszürö használata. Többféle színszürö van forgalomban a világon, ezek közül, mintegy négyévi keresgélés után megtaláltam az elfogadhatót. Külön szürö van a hagyományos felvevökhöz és
külön változatot gyártanak a digitálisakhoz. Ezek a szürök az elvárásnak megfelelöen 3-3,5 m mélységtöl, 18-22 m mélységig kompenzálják a tenger kékben túltengö színeit.

Sajnos beszerzésük nehézkes, ugyanakkor meglehetösen drága is. Magyarországon több stúdió is inkább tölem bérli, mint megvásárolná. Természetesen nemcsak az ára a korlátozó tényezö, a szüröt a felszín alatt közvetlenül nem kell használni, csak az említett mélységtöl mélyebben.

A levétel, felhelyezés eredményezheti az elejtését, a jacket zsebben való eltörését, esetleg összekarcolását. Számomra a víz alatti munkáim során ez az egyik legproblémásabb eszköz, ezért készítettem a tokozat vezérsíkjára (vízszintes tartó) egy ugyanolyan kialakítást, mint amilyen az objektíven van, amire akkor helyezem, amikor nem használom. Nem akarok a kedves olvasóban hangulatot kelteni a víz alatti videózással kapcsolatban, de szükségesnek tartom megemlíteni, hogy külön színértékü szürö szükséges az Adriához, ami zöldes tónusú, más a kék színü tengerekhez, (amiröl tudjuk, hogy pl. vörös) és sok esetben szüröt kell használni az édes vizekben is. Többekben felmerül a kérdés, a szürözési procedúrát miért nem lehet a fehéregyensúly beállításával megoldani? Tessék próbálkozni!


(Víz alatti világítás és a világítás fényhatásai, az ideális világítás videó felvételkészítés közben)


Cikkünkben összefoglaljuk a víz alatti felvételkészítéshez szükséges eszközöket és technikákat.

Az már korábbi cikkeimböl is kiderült, hogy a lemerülést követöen a mélység növekedésével a természetes fény, a "fehér fény" erösen roncsolódik. Ennek kiegyenlítésére találták fel és került forgalomba a közelítöleg narancsszínü üvegtestekkel kialakított búvárszemüveg a "Sea Vision". Gazdája mintegy 18 m-es mélységig élvezheti a közelítöleg színhelyes víz alatti világot.

Ma már szinte nincs olyan nap, hogy ne láthatnánk valamelyik TV csatornán, valamilyen víz alatti világ bemutatásával kapcsolatos videófilmet, esetleg filmet. Ezek között természetesen vannak nagyon jók és feledhetök is. A víz alatti világ bemutatása során úgy gondolom, minden alkotó számára a legfontosabb a történet bemutatása és csak másodlagosan fontos a színhelyesség. A képi elbeszélö történet azért lehet fontos, mert szinte egyáltalán nem, vagy csak nehezen számítható ki a víz alatt élö szereplök viselkedése. A színhelyesség megfelelö alakítására több módszer és technikai kifejezésmód került nyilvánosságra. Egyik a megfelelö színszürö alkalmazása, ha egyáltalán megfelelöröl beszélhetünk, a másik a kifejezésmód. A legkönnyebben jó eredményt az éjszakai videózás során érhetünk el, egy megfelelö fényerejü lámpával. Sokan azonban már nappal is világítják a kép elöterét, ezzel érdekes hatású, ún. kétteres képi kompozíciót érhetnek el, elsödlegesen úgy, hogy az elötér lényegében színhelyes, a háttér pedig kék-fehér tónusú. Ez a megoldás a tekintetet mintegy vonzza az elötér történetének követésére. Eltekintve attól a nyilvánvaló ténytöl, hogy egy óriásbálnát (egészében) nem lehet színhelyesen bemutatni még a felszín alatt sem, mivel a nagysága megakadályozza, hogy színszürö segítségével, vagy világítással színhelyes képet (felvételt) készítsünk róla. Ennek az az oka, hogy a fehér fényt a víz kéksége (más tengereken a zöldessége) két méternél nagyobb távolságban, nemcsak felülröl lefelé, hanem vízszintesen is kék-fehér tónusúra, illetve zöldes tónusúra módosítja. Szívesen eltekintenék attól, hogy száraz szabályokkal untassam a kedves olvasót, ezért inkább egy-egy példa kapcsán próbálom megvilágítani a mondandómat, hiszen ez most amúgy is témába vágó (mármint a világítás).

Többekkel nehezen tudtam megkonzultálni azt a szomorú tényt, hogy egy hajóroncsot csak részleteiben lehet színhelyesen ábrázolni, teljes egészében nem. Itt két jelenséget kell egyszerre értelmezni, az egyik az expozíciós fedettség, a másik a tárgyról visszaérkezö fény színhömérséklete, vagy színképe. Amennyiben a zársebességet és a blendét megfelelöen választjuk meg, úgy e kettö úgynevezett alapexpozíciót eredményez, ez szükséges és elégséges fedettséget eredményez. Természetesen ez egyéni ízléstöl függö, mert van, aki a televízióját világosabban, más pedig sötétebben szereti nézni.

A hajóroncs példánál maradva, hiába világítom be a hajót tölem távolodóan pl. egy éjszakai merülés során egyre erösebb lámpákkal (tudjuk, hogy a fényerö négyzetesen csökken), ennek ellenére a hozzám közelesö részlet még színhelyes lehet, azonban a hajó túlsó vége csak kék-fehér, esetleg kékzöldes-fehér színt ad. Egyelöre digitális képmódosító technika nélkül nem tudunk színhelyes képet készíteni az egész roncsról, ezért be kell érnünk a részletekkel.

A részletek bevilágítása pedig új kihívás elé állít bennünket.

Sokan a búvárlámpa fényével próbálkoznak megfelelö eredményt elérni. Még a gyártók nagy része is készít ún. videó foncsort, ami ugyan sok esetben ad némi megoldást, de véleményem szerint tökéleteset soha. Mintha a lámpagyártók összebeszéltek volna, hogy "profi"-nak nevezett amatör világító eszközzel ne lehessen profi alkotást készíteni. Tapasztalataim szerint a videó-foncsorral felszerelt lámpák többnyire a kép közepét világítják csak be fehér fénnyel, a képszélek kissé bevilágítatlanok maradnak. A másik probléma a lámpák világításszöge, ami a videó-foncsorok használata mellett is csak jó esetben éri el a hatvan fokos szöget, ellenben a nagy látószögü elötétek használata esetében a közel száz fokot kellene bevilágítania.

A jó megoldáshoz többféle utat is választhatunk: a legjobb megoldás a profi világító eszköz beszerzése. Az ára esetenként a csillagos ég. A második megoldás a kettös, vagy négyes lámpa használata, ami természetesen még mindig nem olcsó, de közelítöen jó eredményt adhat. Végül a legegyszerübb megoldás, igényeink és pénztárcánkhoz viszonyítva is adhat jó eredményt, ha magunk tervezünk a világításhoz megfelelö foncsort, lényege, hogy meghatározott felületen egyenletesen szórt fényt kapjunk. Újabban találkoztam diszkó-világításhoz használt üvegfoncsorral egybeépített, lényegében nagyméretü világító testtel, ami közelítöleg jól szórja a fényt, fényteljesítménye elfogadható és néhány-ezer forintból megvásárolható.

Ki-ki döntsön a számára legkedvezöbbek szerint.

Régóta foglalkoztat az a tény, hogy a tengerben az élövilág, szinte függetlenül a mélységtöl, színes. Vajon a halak színhelyesen látják a képet? Ha ök is ugyanúgy látják, mint mi, miért színes minden? Elképzelhetö, hogy speciális szürön keresztül színhelyesen látják a világot? Képes lesz valaki is ezt a szüröt felfedezni?
A táblázatok az UNTERWASSER 1998-as adatait tartalmazzák, frissebb összehasonlító táblázat nem áll rendelkezésünkre.


Söphen László

Ocean Diving Club
Hungary
Budapest 1026 Endrődi S u. 54/a
Mobil: 36-70-256-8604
email: oceandiving@freemail.hu
max: (5Mb)
http://ocean.fw.hu